Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
A Hanság-csatorna balpartján tervezendő szivaty- tyúállással egybeépített zsilipek lezárásával visszatarthatjuk a csatornák saját vizét, vagy a Hanság- csatorna Mosonszentjánosi duzzasztója által beduz- zasztott vizeket, így az eddiginél fokozottabb altalajnedvesítés hajtható végre. Ugyancsak belvízhasznosítást jelent a Keszeg-ér öblözetben a Fehértó levezető csatornája torkolatához tervezett, halastó feltöltésére és lehalászására alkalmas reverzibilis szivattyú megépítése. A Keszeg-ér vízének hasznosítása a Barbacsi halastó feltöltésére a meglévő duzzasztó melletti tervezését igényli. A belvízártér területén a belvízhasznosítás fejlesztése, halastavak feltöltése, az altalaj nedvesítő öntözések fokozása útján lehetséges és szükséges. 1.32 A BELVÍZVÉDEKEZÉS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A bevízvédekezés szoros összefüggésben áll a belvízgazdálkodással, annak készenléti szerve, üzemi része. A mezőgazdaság fokozott igényei megkövetelik a belvízgazdálkodás fejlesztését, következőleg a belvízvédekezés szervezetét és munkáját is magasabb szintre kell emelni. A belvízi művekkel szemben fennáll a követelmény, hogy a tél—tavaszi csapadékot 12—14 nap alatt, a nyári záporokat 1—2 nap alatt levezessék, ezért a belvízvédekezés szervezetének, munkájának, eszközeinek is ki kell elégíteni a megnövekedett követelményeket. Ennek megvalósításában át kell szervezni és egyes vonalakon erősíteni a védekezés apparátusát, új csoportokat kell alakítani. Szükség van a hordozható szivattyúk felvonulási tervének részletesebb kidolgozására, a felvonulás és üzemanyagszállítás meggyorsítására, modernebb szivattyúkra és számos olyan felszerelésre, melyek nélkül a korszerű belvízvédekezést eredményesen lebonyolítani nem lehet. A belvízrendezés fejlesztése nem kevés áldozatot kíván a népgazdaságtól, nem engedhető meg tehát, hogy a belvízvédekezés korszerűtlensége miatt az áldozatok — akár csak részben is — ne járjanak a várt eredménnyel, haszonnal. 1.33 A BELVÍZ ÁRTÉRBEN TALAJVÍZSZINT- SZABÄLYOZÄS NEM VOLT, FEJLESZTÉS TERVEZÉSE SZÜKSÉGTELEN 2. A BELVIZGAZDALKODAS, BELVÍZVÉDEKEZÉS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÄRÄSOK ÉS TERVEZÉSEK ISMERTETÉSE Észak-Dunántúl belvízgazdálkodási kérdései a belvízi árterekre vonatkoznak, ezen belül főleg a Szigetközi és Rábca—Hanság belvízrendszerben jelentkeznek olyan súlyos, megoldásra váró kérdések, melyeket csak körültekintő, alapos tanulmányok, kísérletek és kutatások eredményei alapján lehet mind műszaki, mind egyéb vonatkozásokban helyesen megoldani. Az utóbbi időkben, főleg a Hanság- hasznosítás területén folytak és folynak kísérletek, vízgazdálkodások, készülnek tanulmányok. Az Észak-Dunántúli VlZIG-en kívül a VÍZITERV és a VITUKI foglalkoztak a Hanság vízügyi kérdéseivel. A VÍZITERV több tanulmányt készített, egyes hidrológiai kérdésekbe bevonva a VITUKI-t, mely utóbbi különböző kísérleteket, méréseket, laboratóriumi vizsgálatokat végzett szakvéleménye megalkotásához. A VITUKI jelenleg is folyó kísérletei elsősorban a talajvíz-viszonyok felderítésére vonatkoznak. A Fertőszéli zsilipnél, az Ikva toroknál, Kistölgyfamajornál, a Hanság-csatorna Mosonszentjánosi duzzasztójánál telepített talajvízszín észlelő kutakkal a talajvíz szintjét, ennek a duzzasztás hatására történt változásait, a vízmozgás irányát állapítják meg, próbaszivattyúzásokkal pedig az altalajból csőku- takkal kivehető vízmennyiségre szereztek adatokat. Keresik a vízháztartási egyenlet ismeretlenjeit, vizsgálják a helyes csatornatávolságot. Vízminőségi vizsgálatokat is végzett a VITUKI a Fertőn, Ikván, Répcén és Kardos-éren. A vízfolyások vizét öntözésre alkalmasnak találta, a Fertő tó hígítás nélkül csak altalajnedvesítő öntözésre alkalmas. A Fertő hígítás mértékére a folyamatban lévő dinamikus talajtani vizsgálat ad választ. A VITUKI mérés-sorozatokkal és számításokkal megállapította a Hanság-csatorna levezetett víz- mennyiségeket, a Fertőszéli zsilip emésztőképességét, laboratóriumi kísérletekkel a Hanság-csatorna, Ikva, Kardos-ér iszaptartalmát, az iszapot mozgásba hozó határsebességek értékét. A Hanság-hasznosítás tanulmánytervet a VÍZITERV készítette el 1961. évben. A Hanság-kérdéssel foglalkozik még: A hansági vízrendszer komplex mezőgazdasági vízhasznosítási terve, 1953. Munkabizottságtól. Tanulmánytervi szinten foglalkozik a lébényi és kapuvári Hanság vízügyi rendezésével, talajjavítással, erdősítéssel, agronómiái tervet, gazdaságossági számításokat ad. Rábca—Répce vízgyűjtő rendezésének tanulmányterve, VÍZITERV 1954. A Hanság hidrológiai kérdései, VITUKI 1960. A Fertő tó vízháztartása, Dr. Schuszter Ferenctől. A vízháztartás egyensúlya megköveteli az. altalajból történő vízpótlást. A Kisalföld déli részének talajvízviszonyai, Hidr. Közlöny, 1959. A talajvíz mozgása 10 m sávban intenzív. A győri medence hidrogeológiai vizsgálata. A Hanság vízrendezéséhez vízminőség és talajtani vizsgálatok, VITUKI 1961. 165
