Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

Vízhozam és hordalék-vizsgálatok a Kardos-éren és Ikván, VITUKI 1961.

A Hanság vízrendezésével kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok. VITUKI 1961.

Összefoglaló jelentés a Hanság hidrológiai vizsgálatáról.

Fertő víztartalma, feltöltési kérdései.

A felsoroltakon kívül az Északdunántúli VlZIG dolgozóinak vonatkozó tanulmányait, észleléseit, feljegyzéseit, tapasztalatait is felhasználtuk a megoldások kimunkálása során.

A Szigetközi belvízrendszerre kevesebb tanulmány készült, ezek:

Szigetköz belvízlevezetésének leírása az addig végzett altalaj-kutatások ismertetésével. Szigetközi Árment. Társulat, 1932.

Jelentés a szigetközi belvizek keletkezéseinek talajtani adottságairól, Galli László 1948.

Tanulmány Szigetköz fajlagos lefolyó vízmennyiségeinek megállapításához. Győri Vízg. Körzet,

1950.

Szigetközi fajlagos lefolyó vízmennyiségek vizsgálata, Vízrajzi Intézet, 1951.

A Mosoni-Duna jp. belvízrendszerre tanulmány nem készült.

A belvízrendszerek fejlesztésének kimunkálásához elsősorban saját tervtár és adattár anyaga nyert felhasználást, továbbá a Vízügyi Közlemények, Hidrológiai Közlöny és egyéb szakfolyóiratok idevágó anyaga, a VITUKI kutatásokat tartalmazó kiadványok, Vízrajzi Évkönyv, Magyarország vízkészlete mennyiségi számbavétel, stb.

A fejlesztési javaslatok részben kész terveken alapulnak.

A fent felsorolt anyag volt alapja a kerettervi fejlesztési javaslatoknak, kiegészítve a helyi ismeretekkel, tapasztalatokkal és korszerű megoldási törekvésekkel.

2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

— A belvizes területek rendezését és a belvízhasznosításokat a gazdaságosság szem előtt tartásával kell előirányozni.

— Az egységet alkotó terület belvízrendezését és belvízhasznosítását összefüggő elképzelések alapján kell megtervezni.

— A tervezésnél a fő célkitűzéseket, valamint egyéb népgazdasági, vízgazdálkodási ágazatokkal való összefüggéseket szem előtt kell tartani, azokkal való összhangot biztosítani kell.

— Biztosítani kell, hogy a téli, koratavaszi belvizeket 26—28 nap helyett 13—14 nap alatt lehessen elvezetni.

— Biztosítani kell, hogy a nyári bevizeket a belvízhálózat, a művelési ág víztűrésének megfelelően 1—2 nap alatt képes legyen elvezetni. A fajlagos levezetendő vízmennyiség értékeinek meghatározása ennek megfelelően történt.

— A csatornahálózat tervezésénél a 10 éves, a műtárgyaknál a 25 éves gyakoriságú csapadékot kell a méretezés alapjául venni.

— Az I. kategóriájú csatornák munka- és költségadatait vázlatterv, a II. és III. kategóriájú csatornák költségeit normatívák alapján kell meghatározni.

— A belvízvédekezést szervezetileg és technikailag magas színvonalon kell megtervezni.

— A belvízrendszerek, belvízöblözetek távlati fejlesztését lehetőleg olymódon kell előirányozni, hogy az előálló kultúra változások (pl. tározásra alkalmas rét-legelő terület csökkentése) a belvízvédekezés során figyelembe vehetők legyenek.

— Biztosítani kell, hogy a hírközlés, közlekedés, szállítás gyors, a szervezeti felépítés pedig olyan legyen, hogy a belvizek a legkisebb kártétel nélkül legyenek elvezethetek.

— A károsan magas talajvízszintet mesterséges beavatkozással le kell szállítani, azonban ügyelni kell arra, hogy a szükségesnél mélyebbre ne süllyedhessen. Arra kell törekedni, hogy a talajvízszint legkedvezőbb állandó szinten maradjon. Mezőgazdasági célú talajvízszint szabályozásoknál kerülni kell az energiaigényes megoldásokat, s az csak rendkívül indokolt esetben irányozható elő.

— Meg kell különböztetni mezőgazdasági és egyéb célú talajvízszint szabályozásokat.

— A IV. fejezetben csupán a belvízrendszerekben előforduló talajvízszint szabályozásokat kell részletesen tárgyalni, azonban itt kell az V. és VI. fejezetben előirányzott talajvízszint-szabályozási munkákat is összesíteni.

— A talajvízszint-szabályozásoknál meg kell különböztetni a nyílt árokhálózattal tervezett lecsapódást és az alagcsövezést.

2.2 A belvízgazdálkodás, belvízvédekezés Keretterve

2.21 A BELViZGAZDÄLKODÄS KERETTERVE

A belvízgazdálkodás fejlesztésénél a belvízrendezés és belvízhasznosítás kérdéseit együtt kell vizsgálni.

A belvízrendezés és hasznosítás elvileg minden bélvízrendszerben, illetve öblözetben összekapcsolható, mert pl. a belvízcsatornák vizét mindenütt ki lehet emelni öntözési célokra. Számos belvíz- csatornának halászati szempontból is szerepe van. A belvizek jelentősebb hasznosítása mégis azokban az öblözetekben lehetséges, ahol a belvízvédelmi művek, csatornák, műtárgyak felhasználósával altalaj nedvesítő öntözés végezhető. Ilyen a Mosoni- Duna jp. öblözet, ahol a Rétárok Márialiget környékére öntözővizet szállít Burgenlandból a Kis- Lajtából, a Hanság—Rábca belvízrendszerben a Rábca bp. öblözet, ahcd a lébényi hány belvízcsatorna hálózata a Mosoni-Dunából kivett öntözővizet szállítja, illetve zsilipéivel altalajnedvesítő öntözést végez, ugyanígy a Hanság öblözetben a Hanság- csatoma és Rábca duzzasztói töltik meg a csatornahálózatot, nedvesítve az altalajt. A Keszegér öblözetben halastavakat tölt fel a főcsatorna, a Kapuvár—bősárkányi, és Repce öblözet belvízcsatorna- hálózata öntözővizet is szállít. A Fertő tó nádgazdaság szempontjából fontos feltöltéséhez is belvíz- csatornák vezetik a vizet.

166