Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
rétében három vízlépcső már megépült. Itt is 1500 t-s uszályokkal lehet hajózni. Előrehaladott állapotban van a magyar—csehszlovák Duna-szakaszon a gabcikovo—nagymarosi vízerőműrendszer és a Vaskapui vízerőmű tervezése és építésének előkészítése. Ez a két vízerőmű megoldja egyúttal ennek a két szakasznak hajózási nehézségeit is. Napjainkban tehát a Duna-menti államok erőteljes iparosodása folytán napirendre került a Duna fokozottabb, többirányú hasznosítása. A hasznosítási módok közül a folyam vízerejének kihasználása játsza a legnagyobb szerepet, de nagy fontossága lesz a Dunának, minit tengereket összekapcsoló, transzkontinentális víziútnafc is. A Duna—Majna—Rajna vízióit kiépítése kapcsolatot fog teremtem az Északi-tenger és a Fekete-tenger között, a Duna—Odera csatorna pedig a Keleti-tenger és Fekete-tenger között. A Duna nemzetközi forgalma 1960-ban 17—20 millió tonna. A csatornázás elkészültével elérheti a 60—80 millió tonnát is. A Szentendrei Dunaág fejlesztése egyrészt a du- nabogdányi kőszállítások várható növekedése, másrészt az üdülőforgalom rohamos fejlődése miatt szükséges. A Soroksári Dunaág hajóforgalmának növekedése csak a tassi hajózsilip üzembehelyezése után várható. A Sió-csatornázás megépítését a Balaton—Duna közötti állandó víziút megteremtésének szükségessége mellett sürgeti még az árvízmentesítés, a Balaton vizének gazdaságos felhasználása, és víz- szintjének szabályozása. A Balatonnak, mint víziútnak a fejlesztése kikötőinek a fejlesztésétől függ. A kikötők fejlesztését pedig a rohamosan növekedő forgalom sürgeti. A Dráva ímederszabályozását az árvíz-, belvíz- és partvédelem mellett vízhasznosítási érdekek is szükségessé teszik. A szabályozási munkák végrehajtása egyszersmind a hajóút fejlesztését is, szolgálja, A hajózás igényei még nem rajzolódtak ki. A Tisza vízgyűjtője a Sajó-csatorna, Tisza— Körös—Keleti-főcsatorna kiépítését a Tiszavidék jelentős mezőgazdasági és ipari fejlődésével együttjáró hatalmas tömegáruszállítás teszi szükségessé. A borsodi iparvidéken megépült a Kazincbarcikai Vegyikombinát, épül a Tiszavidéki Vegyikombinát. A Tisza vízgyűjtőjében számos hőerőmű is, létesül. A diósgyőri és ózdi vasművek kapacitását jelentősen felemelték és a művek import kohászati alapanyagainak szállítását a Tisza—Sajó víziútvonalra tervezik átterelni. A Sajó völgyi szénbányák termelését a háborúelőttinek többszörösére emelték. A tervezett Tisza—Sajó-csatorna víziút on tehát visszfuvarban a szén szállítása teszi ki az áruforgalom zömét. Jelentős igény mutatkozik a műtrágya és építési kavicsanyag Tiszántúlra és az Alföldre történő szállításában. A Sajó-csatorna várható forgalma kereken 6 millió t/év. A tiszavölgyi hajózás erőteljes fejlődéséhez alapvető követelmény elsősorban a II. és III. ti.sz.ai vízlépcső, majd a Duna—Tisza-csatorna megépítése. A tiszai víziút és a hozzá kapcsolódó Keleti- főcsatorna — Körösök víziút aránylag sűrű hálózatot jelent. A szállításra kerülő árufajtákból legfontosabb a kavics;, cement és egyéb építőanyagok, szén, műtrágya, cukorrépa és egyéb mezőgazdasági termékek. A tisztavölgyi víziútrendszerben, nagy távlatban nemzetközi hajóforgalmat is terveznek. A víziutak forgalmának növekedésével kapcsolatban új kikötőket kell építeni, a meglévő kikötőket és rakodókat fejleszteni, a rakodási munkát pedig a nagyforgalmú helyeken gépesíteni kell. Ezek nélkül a gazdaságos bíziúti szállítás nem valósítható meg. A sportkikötők fejlesztése a Balaton üdülő, fürdő, illetve idegenforgalmi fejlesztési programjával függ össze. Előreláthatólag a vitorlás-sport hajóinak száma 1980-ban 3000 lesz. Tehát a balatoni kikötők fejlesztésiénél számolni kell azzal, hogy az eddigi hajóállomány háremszorosára fog növekedni. Számos helyen nincs mód a meglévő kikötő bővítésére, ezért szükség lesz önálló, csak a vitorlás-sportot szolgáló kikötők létesítésére is. 2. a víziutak és kikötők fejlesztése 2.1 A íejlesztés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÄK ISMERTETÉSE A Duna hajózási viszonyainak a megjavítása a múltban és a jelenben kizárólag folyószabályozási módszerekkel történt, illetve történik. Ennek megfelelően az adatgyűjtések, tudományos kutatások és tervezések is a, leghatékonyabb szabályozási mód megtalálására irányultak. A tanulmányok általában ismertetik a hajóút állapotát, a hajózási akadályokat. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának parti tagállamai együttesen kidolgozták a dunai vízlépcsők átfogó hasznosítási tervét, amely figyelembe veszi a víziútak érdekeit is. A közös magyar—csehszlovák Duna-szafcasz átfogó hasznosítására a Vízügyi Tervező Iroda a pozsonyi Hydroprojekttel együttműködve elkészítette a Gaibcikovo-Nagymarosi vízerőműrendszer alapdokumentációit. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1961. évi jelentése tárgyalja az egész magyar Duna- szakasz többcélú hasznosítását is. E jelentés alapulvételével készítette el a Vízügyi Tervező Iroda „A Duna komplex hasznosításának összefoglaló ismertetése” c. alapdokumentációt. * 631
