Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

28. táblázat A település neve Csatornahálózat Elvezetett és tisz­tított szennyvíz mennyisége Befogadó Építési összköltség Csatornázott lakosszám rendszere összes hossza % km m8/nap millió. Ft Debrecen 82 egyesitett 191,0 80 000 M Tocó 350,— Miskolc 90 elválasztó 325,0 73 000 B Sajó 325,— Szeged 87 egyesített 136,0 52 000 M Tisza 250,— Békéscsaba 68 elválasztó 130,5 23 000 B Élővíz csatorna 165,— Cegléd 65 elválasztó 130,5 6 500 B Cigényszéki belvízcsatorna 103,2 Csongrád 63 elválasztó 55,7 7 500 M Tisza 42,— Eger 85 elválasztó 88,5 12 000 B Eger patak 56,­Gyöngyös 72 elválasztó 86,0 9 500 B Gyöngyös patak 62,­Gyula 50 elválasztó 39,5 8 000 B Élővíz csatorna 45,— Hatvan 80 elválasztó 45,5 5 100 B Zagyva 42,5 Hajdúböszörmény 58 elválasztó 42,3 5 500 M Brassóéri csatorna 32,8 Hajdúszoboszló 57 elválasztó 36,0 4 400 B Kösely csatorna 43,3 Hódmezővásárhely 35 egyesített 31,5 12 500 B Hódtó- Kistiszai csatorna 76,— Jászberény 73 elválasztó 42,0 6 000 B Zagyva 44,5 Karcag 64 elválasztó 38,0 4 200 B 1. sz Önt. főcsatorna 44,­Kazincbarcika 70 elválasztó 94,0 6 600 B Sajó 71,— Kecskemét 56 elválasztó 99,5 19 000 B Csukáséri belvízcsatorna 110,— Kiskunfélegyháza 90 elválasztó 84,0 6 500 B Félegyházi vízfolyás 70,­Kisújszállás 65 elválasztó 32,0 3 200 B Kakat-ér 37,— Makó 60 elválasztó 101,0 12 500 B Maros 108,— Nyíregyháza 55 elválasztó 101,6 18 200 B Lónyyi csatorna 91.— Orosháza 69 elválasztó 68,0 11 200 B Bónum csatorna 80,— Ózd 68 elválasztó 58,0 10 100 B Hangony patak 94,— Salgótarján 74 elválasztó 71,7 8 800 B Tarján patak 68,— Sátoraljaújhely 64 elválasztó 63,0 6 000 B Ronyva patak 76,— Szolnok 70 elválasztó 84,0 28 000 B Tisza 100,7 T örökszentmiklós 50 elválasztó 45,2 12 500 B Belvízcsatorna, Tisza 60,— Összesen: — — 2320,0 451,800 — 2657 — Megjegyzés: Az „Elvezetett és tisztított szennyv íz mennyisége” rovatiban az M jel mechanikai, a B jel biológiád tisztítást jelent A fejlesztési időszak végén a fentiekben felso­rolt városokon kívül még Kisvárda, Mátészalka, Mezőkövesd, Szendrő, Szerencs, Tiszaszederkény és Tokaj várossá fejlődő nagyközségek, továbbá 26 egyéb település fog még központi csatornaművel rendelkezni. A csatornázással és szennyvíztisztítás­sal ellátandó lakoslétszám ezekben a helységekben összesen 267 000 fő, mely az említett települések összlakosságának 52,2%-át jelenti. Az ellátottság mértéke az egyes községekben 37—82% lesz. A szennyvízcsatornák tervezett összes hossza 509 km, a csapadékcsatornáké 203 km. Az elvezetendő 56 000 m3/nap mennyiségű szennyvíz 98%-a bio­lógiai, 2%-a mechanikai tisztításra kerül. Az emlí­tett központi csatornaművek részint új létesítmé­nyek, részint pedig a meglévő bővítése útján ala­kulnak ki (pl: Edelény, Lőrinci, Sajőszentpéter, Tiszaszederkény). Létesítésük, illetve fejlesztésük összesen mintegy 623 millió Ft beruházási költsé­get igényel. 2.2232 KIS- ÉS KÖRZETI CSATORNAMŰVEL ELLÁTOTT TELEPÜLÉSEK A Tisza vízgyűjtőterületén Hajdúnánás, Kiskun­halas, Mezőtúr, Nagykőrös, Túrkeve és Szentes vá­rosokban épül kis csatornamű. Az általuk kiszol­gált lakosszám kb. 52 000 fő. Az ellátottság az egyes városokban 18—33%-os lesz. Az elvezetendő szennyvíz mennyisége összesen 26 800 m8/nap, mely teljes egészében biológiai tisztításra kerül. A szennyvízcsatorna hálózatok előirányzott összes hossza 95 km, a csapadékcsatornáké 56 km. A vá­rosi kis csatornaművek kiépítésének beruházási költsége összesen kb. 191,0 millió Ft. A tervidőszak folyamán kis csatornamű épül még 13 községben is. Ezek együttesen 38 200 fő ré­szére biztosítják a csatornával való ellátottságot, községenként 16—32%-os mértékben. A tervezett csatornahálózatok összes hossza kb. 173 km, ebből szennyvízcsatorna 130 km, a többi csapadékcsator­na. Az elvezetésre és biológiai tisztításra kerülő szennyvízmennyiség 7500 m3/nap. Az előirányzott beruházási költség 115 millió Ft. 546

Next

/
Oldalképek
Tartalom