Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
Az ipari üzemek önállóan csatornázott lakótelepinek lakosszáma előreláthatólag összesen 159 000 fő lesz,. A fejlesztés során létesülő, illetve a jelenleg kellően nem csatornázott lakótelepek részére 'kis csatomaműveket kell kiépíteni. Ezekben a szennyvízcsatornák hossza előreláható- lag 201 km, a csapadékcsatornáké 43 km lesz. Az elvezetendő és tisztítandó szennyvízmennyiség kb. 24 000 m3/nap. A csatornázás és szennyvíztisztítás beruházási költsége 291 millió Ft-ra becsülhető. Körzeti csatornaművek a hozzájuk tartozó szennyvíztisztító berendezésekkel együtt a Tisza vízgyűjtőjének számos olyan községében létesülnek, amelyek községi vagy törpevízművel rendelkeznek, illetve fognak rendelkezni. A meglévő és kiépítendő körzeti csatornaművek összesen kb. 101 000 fő szennyvizét vezetik el és tisztítják. A csatornahálózatok tervezett együttes hossza mintegy 276 km, melynek 60%-a szennyvíz-, a többi csapadék-vízcsatorna. A szennyvíz mennyisége kb. 11 400 m3/nap, mely teljes egészében tisztításra kerül. A szennyvízcsatornázás és tisztítás beruházási költsége kb. 226 millió Ft, míg a csapadékvíz elvezetésére kb. 59 millió Ft fordítandó. A fejlesztési időszak folyamán csatornázásra nem kerülő települések fontosabb egészségügyi, kulturális, közigazgatási és egyéb létesítményei szennyvízkezelésének egyedi megoldására 60 millió Ft keretösszeget kell biztosítani. 2.2233 AZ IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSA ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA Az iparfejlesztési terv elsősorban az Alföld iparosítását irányozza elő több új iparterület létrehozásával. Természetesen a meglévő iparvidékek is jelentős mértékű bővítésre kerülnek. Az északi iparvidék kedvezőtlen vízgazdálkodási helyzete miatt a vízigényes ipari üzemeket a Tisza mellé kell telepíteni. Az iparfejlesztési tervek a borsodi iparvidék sajóvölgyi nagyüzemeinek (Lenin Kohászati Művek, Ózdi Kohászati Üzemek, Beren- tei Hőerőmű és Vegyikombinát, stb.) bővítését elsősorban az üzemeken belüh okszerű vízgazdálkodással és a víztakarékosság fokozásával kívánják megoldani. Ennek megfelelően a vízkibocsátás jelentékeny mértékű növekedése itt nem várható. A nagy vízfogyasztású új ipartelepek helyéül Ti- szapalkonya térségét jelölték ki. Az Alföld iparának jövőbeni fokozott mértékű fejlesztését az ott feltárt, s az ipar egyik legfontosabb nyersanyagát képező földgáz kincsen kívül indokolja az is, hogy a Szovjetunióból, Romániából, Jugoszláviából behozott nyersanyagokat feldolgozó üzemek telepítésére ez a legkedvezőbb terület. A mezőgazdasági nyersanyagok helyi feldolgozása szempontjából szintén előnyös az Alföld helyzete. Igen súlyos nehézséget jelent azonban az alföldi ipartelepek vízellátásának és szennyvízelvezetésének a megoldása. Ezért a nagyobb vízigényű Közcsatomahálózat útján elvezetve Ipari szennyvíztisztító berendezésekben tisztítva: részlegesen teljesen Nem szennyezett vízkibocsátásból közvetlenül a befogadóba vezetve ________ Ip ari vízkibocsátós összesen és vízkibocsátású ipari létesítményeket itt is a Tisza mellé kell telepíteni. Az iparfejlesztés következtében rohamosan növekvő energiaigény kielégítésére a már üzemben lévő Tiszapalkonyai Hőerőművön kívül további két Tisza menti frissvízhűtésű, továbbá a Mátra térségében egy vízforgatással üzemelő hőerőmű létesül. A vegyipar fejlesztése keretében a szolnoki, tiszapalkonyai, valamint a hajdúsági vegyiüzemek tovább bővülnék Szeged térségében új vegyikombinát, a Hajdúságban pedig a helyi földgázkészlet feldolgozására új vegyipari üzem létesül. Tekintettel a vegyikombinátok nagy energiaigényére, az ilyen létesítmények vagy hőerőművek közelében települnek (Tiszapalkonya), vagy hőerőművet is magábanfoglaló vegyipari komplexumként épülnek ki (Szeged térsége). A Tisza vízgyűjtőjén új kohászati üzem előreláthatólag a Tisza mentén, a Nyírségben létesül. Az élelmiszeripar nagyarányú fejlesztését a gazdag mezőgazdasági nyersanyagbázis teszi lehetővé. A fejlesztés során az élelmiszeripar termelése a tárgyalt időszakban megháromszorozódik. Ennek biztosítása érdekében a meglévő jelentősebb üzemek bővítésén kívül számos új élelmiszeripari tizem létesítésére kerül sor; elsősorban Békés, Csongrád, Hajdú és Szabolcs megye területén. A tervezett konzervgyáraknak több mint fele az Alr- földön épül, főleg az egyre növekvő gyümölcs- és zöldségtermelés feldolgozására. Cukorgyárak Balmazújváros és Szentes, sörgyárak Miskolc, Debrecen és Csongrád térségében létesülnek. A könnyűipar fejlesztése során Csongrád mellé cellulózé- és papírgyárat, több városba pedig textilkombinátot telepítenek. Gépipari üzemek létesítésére csaknem valameny- nyi városban és jelentősebb nagyközségben sor kerül. Ezeknek az üzemeknek elsődleges feladata a mezőgazdaságból fokozatosan felszabaduló munkaerőknek helyi lekötése és munkába állítása. A gépipari üzemeknek viszonylag csekély vízigénye lehetővé teszi vízszegény területre történő telepítésüket. A bányaipar elsősorban Borsod, Heves és Nóg- rád megyében kerül fejlesztésre. A vízgyűjtő ipartelepeinek összes vízkibocsátása a fejlesztési időszak végén előreláthatólag mintegy 9,7 millió m3/nap, mely az országos érték 47%-a. A kibocsátott vízmennyiség 11%-a, 1,07 millió m3/nap ipari szennyeződéseket tartalmaz. A szennyezetienül távozó vízmennyiség (1,07 millió m3/nap) 86%-a frissvízhűtésű hőerőművekből származik. A káros ipari szennyvizek mennyisége 0,37 millió m3/nap, mely a szennyezett vízkibocsátásnak kb. 35%-a, az összes vízkibocsátásmak pedig 3,8%-a. A tiszai vízgyűjtőn lévő ipartelepek által kibocsátott vízmennyiség elvezetését, illetve kezelését a következőképpen irányoztuk elő: 0,23 millió m3/nap 2,4% 0,50 millió m3/nap 5,2% 0,40 millió m3/nap 4,2% 8,57 millió m3/nap 88,2% 9,70' millió m3/nap 100,0% 547
