Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
5. táblázat Tisza vízgyűjtő Megnevezés Vízgyűjtő területe Rendezett szakasz hossza A vízgolyás teljes hossza Mértékadó vízhozam 1960-ban 1980-ban 1980 után km2 km m3/s 1 2 3 4 3 6 7 I. kategóriájú vízfolyások: Zagyva 4 202,0 35,7 53,1 — 98,2 170,0 Galga p. 568,2 20,0 10,0 — 30,0 66,0 Tama p. 2 116,4 9,0 52,5 — 61,5 170,0 Egyesült Tápió 898,4 28,6 — — 28,6 38,4 Ronyva patak 522,0 — 20,0 — 25,0 20,0 Bózsva patak 234,0 — 9,0 — 9,0 63,0 Hangony patak 295,0 — 10,0 — 10,0 36,5 Bán patak 260,0 — 13,0 — 18,0 46,0 Szuha patak 212,0 3,6 — — 3,6 57,0 Bódva patak 1 727,0 — 54,0 — 54,0 78,0 Eger—Rima-patak 334,0 6,8 24,3 — 49,0 51,0 Csincse övcsat. 430,0 13,2 11,0 — 24,2 42,0 Laskó patak 357,0 8,0 28,1 — 36,1 100,0 A II. és III. rendű vízfolyások a Tisza vízgyűjtőben 33 067,0 422,2 1 533,1 269,2 3 322,5 — Tisza vízgyűjtő kisvízfolyásai összesen: 45 223,0 547,1 1 818.1 269,2 3 769,7 — Megjegyzés: A mértékadó vízhozam a vízfolyás legalsó szakaszára vonatkozik vető mezőgazdasági hasznosítást, mekkora kiterjedésű területen kell bevezetni, hogy a vízgyűjtőrendezés talajvédelmi feladatai hiánytalanul megoldhatók legyenek. A l3., 15., 17., 19. és 22. oszlopok e talajvédő hasznosítást előkészítő geodéziai és táblásítási munkák költségeit, valamint a talajvédő fásítás és erdősítés beruházási összegeit tárják fel. Az 5. sz. mellékletben meghatározott feladatok sorából ki kell emelnünk a 25% lejtésnél merede- kebbb lejtőkön a szántóföldi művelés beszüntetését és e korábbi szántóterületeken végrehajtandó gyepesítés és erdősítés munkáit. A gyepesítés feladata csupán területi kiterjedésével szerepel a hivatkozott mellékletben, mert a gyepesítés munkái az egyszerű üzemi feladatok közé tartoznak. Ugyanakkor a talajvédő fásítás — amelynek beruházási szükségletét mind terület, mind költség tekintetében kidolgoztuk — jelentős mértékben egybeesik az „országfásítás” tennivalóival. A 25% lejtésnél meredekebb területeken végrehajtandó gyümölcsös-szőlőtelepítés feltételezhető területi kiterjedésének adatait a 31. és 33. oszlopok tüntetik fel. Az agronómiái feladatok kiegészítéseként jelentkező műszaki munkák szükséges mértékének meghatározásához azokat az elveket és számítási eljárásokat használtuk, amelyeket a területi vízgazdálkodási Kerettervekben részletesen leírtunk. Az 5. sz. melléklet 23. oszlopából olvasható ki, mekkora szántóterületen jelentkeznek műszaki jellegű talajvédelmi munkák, illetve a 24., 25. és 26. oszlopok arra adnak választ, hogyan alakul a táb- lásítás, a sáncolás és a gyepes vízlevezetők létesítésének költsége. A felmérés során, a 25%-os lejtés alatt fekvő, talajvédelemre szoruló gyümölcsös és szőlőterületeket csak becsülni lehetett. E lejtési viszonyok mellett, a gyümölcsös területek talajvédelmi műszaki létesítményeit nem mutattuk ki külön címszó alatt, mert ezek sáncolása, illetőleg teraszsáncokkal való ellátása általában nem okoz nagyobb költséget, mintha ugyané területeken szántóföldi műszaki talajvédelmi beavatkozásra kerülne sor. Ezért e területeken esedékes műszaki talajvédelmi beruházási szükségleteket a szántóterületeknek a vonatkozó lejtőfcatagóriában jelentkező talajvédelmi beruházási összegében szerepeltettük. A 25%-uál enyhébb lejtésű területek felújítandó, valamint újonnan telepítendő szőlőterületeinek műszaki talajvédelmi beruházási költségeit — a 29. oszlop szerinti területi kiterjedés mellett — a 30. oszlopban terveztük meg. Ez utóbbiakat a történelmi borvidékek és minőségi bortermő helyek jelenlegi kiterjedése és fejlesztési szüksége alapján becsültük, illetve számítottuk. A lejtős területű szőlő- és gyümölcsös telepítések várható kiterjedése lényegesen érinti a talajvédelmi beruházások alakulását, mert aránylag kis területen igen nagy beruházási követelményeket támaszt. 317
