Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
A tervezők megfelelő gazdaságossági számítási eljárásokat dolgoztak ki, amelyeknek alkalmazásával meghatározták, mely lejtési határig, illetőleg mekkora kiterjedéssel kívánatos a jövőben szőlőt és gyümölcsöst telepíteni. Minthogy a Földművelésügyi Minisztérium a tervezés idejéig nem foglalt állást a lejtős területeken végrehajtandó nagyüzemi- és szőlőtelepítések 20 esztendős fejlesztése tárgyában, az 5. sz. melléklet 29., 30., 31., 32., 33. és 3. oszlopai — későbbi, esetleg ettől eltérő kormányzati állásfoglalás miatt — változhatnak, A vízmosáskötésekre és hardalékvisszatartó művek építésére a legnagyobb számban a Balaton, a Rába vízgyűjtőjében, a Duna jobbparton a Váli víz és a Sió közötti területen, a Nádor-csatorna, a Kapos és Koppány méliékvölgyeiben: — a Tisza mellékvízfolyásai közül a Parádi—Tárná vízgyűjtőben és a Tisza vízgyűjtőjében van, szükség. A vízmosáskötési munkák össz-beruházása 281,6 millió Ft, amely százalékos megoszlása 71%, 3%, 26% a Duna, a Dráva és a Tisza vízgyűjtők között. A legnagyobb talajvízszintszabályozási igény a Dunántúlon, Zala, Vas és Baranya megyében jelentkezik. Ez a megállapítás természetesen a bel- vízöblözeteken kívüli területek talajvízszintszabályozására vonatkozik. A talajvízszintszabályozásokhoz (kapcsolódóan a 6. melléklet tünteti fel azokat a belvízi jellegű területek rendezési, víztelenítési adatait, melyeket a Dunántúl területén a Balaton déli partja mentén, a Nádor-csatorna és Kapós völgyében, továbbá a Drávamentén lévő síkvidéki területekhez tartozik. A talajvízszintszabályozási munkák összes költsége 991,7 millió Ft, amely 53%, 3% és 14% arány szerint oszlik meg a Duna, Tisza, Dráva vízgyűjtőjében. 2.221 A Duna vízgyűjtőterületének rendezése A Duna vízgyűjtő rendszerének egyes vízgyűjtői az eróziós talapusztulás és talajvédelem végrehajtása tekintetében igen. változatosak. Ennek geológiai, talajtani, domborzati és csapadékjárási okai vannak. Az ország nyugati határvonalán, a Rába vízgyűjtőjében, Vas megye területén, az erősen kötött talaj, a rövid, de meredek lejtés és a nagy csapadék következtében inkább az átlagot meghaladó felszíni elfolyás, illetőleg ennek ellentettjeként a pangó víz, mint az eróziós talajpusztulás; ellen, kell védekezni. Balatontól északira, a Dunáig terjedő terület vízgyűjtőinek talajvédelme sürgősség tekintetében — az országos átlaghoz viszonyítva — a „közepes” táján helyezkedik el. A Balatontól délre, különösen a Kapós forrásterületén és a Baranya—Tolna megyék határvonala mentén, fekvő vízgyűjtők a „legsürgősebben,” berendezendő 15 vízgyűjtő közé tartoznak. A sürgős beavatkozás igényével a Dunakanyar mindkét partja, különösen azonban az Ipoly vízgyűjtője és a Budapest fővárostól keletre és északra eső vízgyűjtők jelentkeznek. Részletesen: a talajvédelmi berendezés országos sürgősségi sorrendje szerint: 1—15. 16—30. 31—45. 9 9 12 46—60. 61—75. 76—90. 91—103. 7 5 11 10 (pl. 3—15 sürgősségi csoportba 9 vízgyűjtő tartozik.) A Duna vízrendszerében, 20 262 km2 kiterjedésű területen tervezünk talajvédelmi berendezéseket. A beavatkozás eljárásainak megoszlása tekintetében az alábbi táblázat tájékoztat: 6. táblázat Talajvédelmi eljárás Terület ha-ban Agronómiái és erdészeti munkák Vízszintes művelés 1 231 701 Táblás,-sávos művelés 487 398 Sávos művelés 122 278 Szigorított sávos művelés Legelő (kaszáló) telepítése, 81 424 25%-ds lejtésen felül 18 757 Erdősítés, fásítás 25%-os lejtésen felül 60 537 Műszaki munkák Teraszozás 25%-os lejtés felett, gyümölcsösben 15 121 Teraszozás 25%-os lejtés felett, szőlőterületeken 9 000 Terület összesen: 2 026 216 ha A talajvédelmi berendezés fajlagos költsége (a szőlő- és gyümölcsös területek nélkül) 822 Ft/'ha, ami az országos átlag alatt van. A Duna vízgyűjtőjében számos helyen, találkozunk a vanalerózió (kifejlődött formájával — vízmosásokkal — amelyek hordalék elöntéseikkel belsőségeket, ipartelepeket, út- és vasútvonalakat, bányalétesítményeket és értékes szőlőterületeket veszélyeztetnek. A vízmosások megkötése terén a Balatoni északi partja mentén (Bece-hegy keleti és délkeleti lejtőin Balatongyörök, BalatonedericSi, Nemesvita, Lesen- ceistvánd községek területein) Badacsony és Szent- györgybegy szőlővidékén és a Rába Marcal beöm- lése alatti jobbparti Nagypándzsa—Kispándzsa vízgyűjtőjében a legtöbb a tennivaló. E két területre fordított beruházási összeg az egész Duna vízgyűjtő-vízmosásfcötés költségeinek 45%-a. A Duna vízgyűjtőre eső vízmosáskötések jellemző adatait a fejezethez csatolt 5. mellékleten kívül a 7. táblázatban részletezünk főbb vízfolyások szerint. A Duna vízgyűjtőjében levő mély fekvésű rét, legelő és szántóterületek lecsapolására 457,3 millió Ft-ot kell fordítani. E talajvízszint szabályozás költségének 71%-át 37 790 ha terület alagcsöve- zése jelenti. Nyíltárokhálózattal 103 082 ha-t, a te318
