Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv Készítése

Áz Országos Vízgazdálkodási Keretterv a terűiét természeti adottságaiból, valamint a már elkészült regionális tervek alapján a vízgazdálkodással szemben. támasztott igényekből kiindulva, időbeli ütemezés nélkül tartalmazza a terület vízgazdálkodási helyzetére vonatkozó alapvető adatokat és hosszú távlatra szólóan — a műszakilag célszerű megoldások és a gazdaságosság mérlegelésével — a vízgazdálkodási fejlesztési lehetőségeket, végül az egymással összefüggő művek létesítésének célszerű sorrendjét.

Az 1954. évi Országos Vízgazdálkodási Kerettervvázlat és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 2000/1961. sz. határozatával elrendelt Országos Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozásának munkamódszere és szerkezeti felépítése között a fejlődés által indokolt különbség van. Az 1954. évi Országos Vízgazdálkodási Kerettervvázlat adottságaiból 'kiindulva országosan nagy vonalakban felmérte a lehetőségeket, tulajdonképpen a nagyból a kicsi felé haladva vázolta fel az akkori távlatban előrelátható feladatokat és a megvalósulásukhoz szükséges intézkedéseket. De már ez a Keretterwázlat is rámutatott arra, hogy a terv továbbfejlesztése érdekében az ország területét vízgazdálkodási egységekre kell felosztani és ezekre szükséges Keretterveket kidolgozni, amire az 1954. évi Országos Vízgazdálkodási Kerettervvázlat a 26. kötetben példát is bemutatott.

A jelen Országos Vízgazdálkodási Keretterv ezzel szemben — éppen ezen felismerésből kiindulva — az országos nagy célkitűzések és összefüggések,, továbbá a Területi Vízgazdálkodási Kerettervekben kifejezésre jutó területi és helyi érdekek, illetve adottságok kölcsönös egymásra hatásán és egyeztetésén épül fel. Ez alapvető koncepció és munkamódszer a jelen Keretterv készítése során a következőképpen érvényesült:

Kiindultunk egyrészt az 1954. évi Országos Vízgazdálkodási Kerettervvázlatban közölt országos viszonylatban helyesen felismert lehetőségeiből, feladataiból és műszaki megfontolásaiból, másrészt az Országos Tervhivatal, valamint az érdekelt tárcák, továbbá a főhatóságok 20 éves fejlesztési célkitűzéseiből, majd ezekkel finomítottuk a távlati elgondolásokat. A fejlesztés ezen finomított országos számaiból a 13 vízgazdálkodási területegység adottságainak és jellegének figyelembevételével, a vízgazdálkodás és a népgazdasági fejlesztés különböző ágazataira vízgazdálkodási egységenként irányszámókat vezettünk le. Ezek szolgáltak első irányértékül a Területi Vízgazdálkodási Kerettervek kidolgozásához, a kidolgozás során azonban — éppen a helyi adottságok és érdekek mélyebbreható figyelembevétele folytán — többé-kevésbé változnak is. Ezen változásokat részben még menetközben, részben a Területi Vízgazdálkodási Keretterv első fogalmazványának elkészülte után újra egyeztettük és ezen, egymással egyeztetett területi fejlesztési célkitűzések összegezésével dolgoztuk ki az Országos Vízgazdálkodási Kerettervet. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv alapvető munkamódszere tehát fokozatos közelítéssel a kölcsönös kapcsolatok egymásrahatásának a vizsgálata volt.

Ugyancsak lényeges fejlődés mutatkozik a két Keretterv között a kiinduló adatok pontosságában és megbízhatóságában. Éppen az Országos Vízgazdálkodási Kerettervvázlat ki dolgozásánál az adatfeltárás terén tapasztalt hiányosságok felismerése adott nagy lökést, elsősorban a hidrológiai és hidrogeológiai kutatásnak. Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervvázlatban rögzített kutatási terv alapján a felszíni vizek vonatkozásában főleg a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben, a felszínalatti vizek tekintetében a Magyar Állami Földtani Intézetben és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben beindult feltárások eredményei nagyrészt a kerettervezés megindulásakor már rendelkezésre álltak és biztosabb alapul szolgáltak.

Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv tehát mind. a fejlesztés célkitűzései, mind a kidolgozás módszere, mind a kiinduló adatok megbízhatósága szempontjából magasabb szinten folytatta a Vízgazdálkodási Kerettervekészítés munkáját.

1.4 Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv bontása területi vízgazdálkodási egységekre

A népgazdasági célkitűzések és alapadatok, finomítása mellett az Országos Vízgazdálkodási Keretterv készítésének döntő láncszeme a Vízgazdálkodási Keretterv területi egységekre történő bontása volt. Az 1. ábrán megjelölt alábbi 13 felszíni vízgyűjtőre készültek a Területi Vízgazdálkodási Kerettervek.

1. Észak-Dunántúl,

2. Délnyugat-Dunántúl,

3. Balaton,

4. Dél-Dumántúl,

5. Kelet-Dunántúl,

6. Közép-Dunavidék.

7. Alsó-Dunavidék,

8. Közép-Tisza- és Mátravidék.

9. Alsó-Tiszavidék,

10. Észak-Magyarország,

llj Tiszántúl,

12. Körösvidék,

13. Felső-Tiszavidék.

A vízgazdálkodási területegységek közti határvonal a felszíni vízgyűjtőterület határát megközelítő községek határai mentén halad.

1.5 Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv készítésének szervezeti felépítése

Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervet az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének legfőbb irányítása mellett az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízgazdálkodási Főosztályának (ezen belül a Vízgazdálkodás Fejlesztési Csoportnak) irányításával az OVF Vízügyi Tervező Vállalat, illetve annak Távlati Tervezési (korábban Keretterv) Osztálya, mint generáltervező, készítette el a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet társtervezői közreműködésével, a Vízügyi Igazgatóságok, számos más szerv és szakértő bevonásával.

2 QVK

9