Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv Készítése
A Keretterv kidolgozásának legfelsőbb irányító és bíráló szerve kormányzati szinten a Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozására alakított kormánybizottság volt, tudományos és elméleti vonatkozás^ ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia. A Kormánybizottság munkájának egy részét 4 szakbizottságban végezte, ezek: a Kommunális, Egészségügyi és Szociális Szakbizottság, a Közlekedési és Árvízvédelmi Szakbizottság, a Mezőgazdasági Szakbizottság, és az Ipari Szakbizottság. A Kormánybizottság, illetve Szakbizottságai mellett az érdekelt minisztériumokkal a minisztériumi kerettervezési összekötők révén közvetlen kapcsolatot is tartott fenni a Keretterv kidolgozását irányító Országos Vízügyi Főigazgatóság. Az Országos Vízügyi Főigazgatóságon belül Operatív Bizottság mozdította elő a Keretterv készítés munkáját, míg a Vízgazdálkodási Szakágazatokkal a tervezés közvetlen kapcsolatát az OVF szakági összekötők biztosították. A generáltervező OVF Vízügyi Tervező Vállalat mindenekelőtt általános tematikát készített a Kerettervre. A Magyar Tudományos Akadémia bírálata és a Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozására alakított kormánybizottság jóváhagyása után ugyancsak az OVF Vízügyi Tervező Vállalat részletes tematikát, metodikát és munkatervet állított össze, előbb a Területi Vízgazdálkodási Kerettervek készítéséhez, majd az Országos Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozására is. A továbbiakban a generáltervező összefogta és koordinálta a társtervező Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, a Területi Vízgazdálkodási Keretterveket kidolgozó Vízügyi Igazgatóságok és a munkában résztvevő többi szervek tevékenységét. Az összefogást megnehezítette az a körülmény, hogy a tervezés, nevezetesen az Országos Vízgazdálkodási Keretterv készítésének alapjául szolgáló Területi Vízgazdálkodási Keretterv anyag jelentős része nem Budapesten készült. Ezért biztosítani kellett, hogy az országosan szétszórtan, különböző városokban működő tervező egységek azonos mélységgel, azonos tartalommal, azonos szerkezettel stb. végezzék munkájukat. Habár tervezés közben több kiegészítésre volt szükség, a részletes tematika lényegében biztosította az egységes kidolgozást. A tematika egységes értelmezését a generáltervező részéről kijelölt területi felelősök és szakágazati felelősök biztosították, akik szükség esetén a különböző tervező részlegeknél a helyszínen konzultáltak, az általános érdekű problémákat pedig Budapesten tartott Keretterv értekezleteken tárgyalták meg. Míg az Országos Vízgazdálkodási Kerettervvázlat munka módszerében a nagy összefüggésekből a kicsik felé haladt, addig ennek folytatásaképpen az Országos Vízgazdálkodási Keretterv jelen kidolgozása a kicsiből a nagy felé haladva a fokozatos közelítés módszerével készült. Az országos anyag alapjául szolgáló Területi Vízgazdálkodási Kerettervek kidolgozásában közreműködő Vízügyi Igazgatóságok feladata a következő volt: aj A Területi Vízgazdálkodási Kerettervek elkészítése, b) adatszolgáltatás az Országos Vízgazdálkodási Keretterv készítéséhez, ej együttműködés a szomszédos Vízügyi Igazgatóságokkal az általuk végzett Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítési munkában, továbbá az érdekelt tanácsi szervekkel és a Területi Vízgazdálkodási Keretterv bizottsággal, d) a Területi Vízgazdálkodási Kerettervek megvitatásának megszervezése, lebonyolítása az illetékes helyi szervek bevonásával. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítéséhez rendelkezésre álltak a Vizgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet adatfeldolgozásai, az OVF Vízügyi Tervező Vállalat alapdokumentációi (63 tervcsomag), továbbá értékes kiindulási adatokat tartalmaztak a ..Vízgazdálkodási adatgyűjtemények” (összesen 64 kötet 8500 oldalon és 7000 formátum melléklet), valamint a „Vízgazdálkodási adatok a regionális vizsgálatokhoz” (8 kötet, 1330 oldal szöveg, 1110 táblázat és 750 formátum rajz). A Területi Vízgazdálkodási Kerettervek első fogalmazványa 1962. szeptember 15-re készült el. Ez az anyag többrendbeli egyeztetésen ment keresztül az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakágazatai, a Kormánybizottság Szakbizottságai és a Magyar Tudományos Akadémia komplex bíráló bizottsága részéről. Az Országos Keretterv összeállításának munkáját — indokait esetben szakértők bevonásával — az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakágazataival és az érdekelt minisztériumokkal egyetértésben, a Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozására alakított Kormánybizottság és Szakbizottságai, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányítása mellett az OVF Vízügyi Tervező Vállalat végezte. A Vízgazdálkodási Keretterv készítésének szervezeti felépítését a következő táblázat szemlélteti: 10
