Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
II. fejezet Természeti adottságok, országos vízkészlet
26. táblázat A hótakaró legnagyobb vastagsága cm-ben (1929/30 — 1943/44) X. XI. XII. I. II. III. IV. V. Tél Nyíregyháza — 7 21 36 64 45 7 _ 64 Kecskemét — 2 24 36 68 30 — — 68 Szeged — — 30 45 72 21 — — 72 Magyaróvár — 5 38 51 60 24 2 — 60 Sopron 23 10 53 33 61 22 8 — 61 Pécs — 15 31 45 85 35 — — 85 Zirc 7 27 51 60 70 48 7 — 70 Kékestető 34 40 95 85 100 95 85 20 100 A hótakaró átlagos vastagsága 3—25 cm (21. ábra), eddig észlelt, általában februárban; jelentkező legnagyobb vastagsága 30—120 cm között változik. A területi és időbeni megoszlásról valamennyi éghajlati alfcörzetünk egy-egy állomásának adataival a 25. és a 26. táblázat is tájékoztat. 2.28 ELŐREJELZÉS Az időjárási előrejelzések jelenleg a következő térképek, illetve ábrák alapján készülnek: — A talaj felett 2 m magasságban egyidő'ben észlelt időjárási elemeket jelképesen ábrázoló (szinoptikus) térkép, továbbá a 18, illetve 24 óra múlva várható állapotot ábrázoló szinoptikus térkép. — A légkör hőmérsékleti, nedvesség- és légnyo- másviszonyait Budapest felett 8 km magasságig ábrázoló függőleges metszet (emagramm). — A 850, 700, 500 és 300 millibáros abszolút topográfiai térképek, amelyek az átlagosan 1500, 3000, 6500 és 8000 m magasságú szint légnyomását és szélviszonyait ábrázolják. — Az 500/1000 millibáros relatív topográfiai térkép, amely az 1000 millibáros (talajközeli) és az 500 millibáros (átlagosan 5500 m magasságú) szintek közötti távolságot tünteti fel. E térkép a hideg és meleg légtömegek területi elhelyezkedéséről tájékoztat. A felsorolt térképek alapján készült 36 órás prognózist az Országos Meteorológiai Intézet (OMI) naponta 14 órakor rádió útján, továbbá Időjárási 67 22. ábra. Vízfolyásaink kisvízhozamai Q aug g50^ m3/s-ban
