Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
5. táblázat 50 C°-nál melegebb hévizet termelőkutak kút száma Község mélység term, módja vízhozam lit/perc C° 49. Budapest-Lukácsfürdő 73,2 1200 59 50. Cegléd 1183,1 + 800 63 51. Budapest-Värosliget I 970,48 + 493 73 52. Budapest-Városliget II. 1257,1 + 3200 76 53. Budapest Margitsziget II 310,75 + 1600 69 54. Túra - 1 2091,7 + 1500 95 55. Demjén — 42 407,5 + 1500 65 56. Harkány — 2 47,7 + 500 58 57. Harkány — 3 60,0 + 2500 62 58. Harkány — 4 63,0 + 800 63 59. Komló — 17 874,0 — 720 57 60. Babócsa — 5 2383,0 + 500 65 61. Csokonya-visonta 2157,0 + 310 75 62. Kaposvár 1000,0 — 400 50 63. Igái 651,0 — 200 71 64 Zalakaros-Újudvar 2307,0 + 1500 95 65. Bük 1282,0 + 1200 56 66. Győr 2000,0 + 720 68 — ahol lehetséges és szükséges — a meddő szénhidrogénkutató fúrások megnyitása, illetve hasznosítása. A 6. táblázatban a hévizeknek az 1980-ban tervezett megoszlását adjuk meg a különböző felhasználási ágak szerint bontva az egyes vízgyűjtők között. 2.3 Javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása A Duna vízgyűjtőjén az ásvány-, gyógy- és hévíz hasznosításának fejlesztését a tervidőszakban elsősorban a meglévő hévizekre alapítjuk. Ez a megoldás azért indokolt, mert itt még van ki nem használt lehetőség a meglévő ásvány-, gyógy- és hévizek jobb és gazdaságosabb felhasználására. A Dráva vízgyűjtőjén a meglévő hévizek már jórészt kihasználtak. így elsősorban új kutak telepítésével, illetve az olajra meddő, hévízre azonban eredményes kutak bekapcsolásával történhet az ásvány-, gyógy- és hévízhasznosítás az elkövetkező tervidőszakban. A Tisza vízgyűjtőjén kétirányú a fejlesztés: elsősorban új kutak telepítése; másodsorban a meglévők jobb kihasználása. Az új kutak telepítését alátámasztják a kedvező geológiai kutatások eredményei. A nagyfokú fejlesztést indokolja a terület nagyfokú energia hiánya is. Ezen a területegységen elsősorban Szeged és Szolnok környékén, várha6. táblázat Az ásvány-, gyógy- és hévizek felhasználási módjának megoszlása az egyes vízgyűjtők között 1980-ban ! Nagysága a kitermelt hozam %-ában Vízgyűjtő Az ország összesen A felhasználás időszaka A felhasználás módja Duna Dráva Tisza m3/nap | % mJ/nap | % ms/nap | % m3/nap j % Gyógyászat 17,0 57 385 79,0 1943 2,6 13 459 18,5 72 787 100 Tisztasági fürdők 5,1 1780 8,2 1888 8,6 18 412 83,2 22 170 100 Egész évben Ivóvízellátás 10,4 3811 8,5 3702 8,3 37 111 83,2 44 624 100 Melegvízellátás 5,7 4770 19,3 289 1,2 19 633 79,5 24 692 100 Nyáron Strand és uszoda 36,3 69589 44,6 13 358 8,5 73 091 46,9 156 038 100 ! Épületek fűtése 6,7 10 004 33,7 1582 5,3 18 126 61,0 29 732 100 Télen | Üvegházak fűtése 11,3 1160 2,4 1540 3,1 45 934 95,4 48 634 100 708
