Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
tunk kedvező eredményt. Itt a hévíz-hasznosítás új távlatot nyit a terület szocialista gazdálkodásának fejlődésében. A feltárt és felhasználásra kerülő hévizek hőenergiáját elsősorban lakások fűtésére, a melegvíz-ellátásra és a mezőgazdaságban üvegházak fűtésére hasznosítják. A geotermikus energia hasznosításának a további fejlesztési sorrendjét a kutatás előbbiekben megadott végrehajtása után lehet csak megadni. A nagyobb mérvű hasznosítás csak 1980. után várható, ha a kutatási eredmények kedvezőek lesznek és a hasznosítással kapcsolatos kérdéseket (sótalanítás, korrózióvédelem, vízlevezetés stb.) megoldjuk. A fejlesztési mellékletben TVK-ént kimutatott fejlesztés mintegy 85%-a kerül 1980-ig megvalósításra és a továbbiak pedig az 1980. év utáni időszakra húzódik át. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A Duna vízgyűjtőjén 1960-hoz képest 1980-ban 13 460 m3/nap többlet vízkitermeléssel számolhatunk, ami kereken 9%-os növekedés. Ugyanakkor a kihasználási arány jelentős a nyári 62%-os kihasználás 83,6%-ra, a téli felhasználás pedig a 38%-ról 47,9%-ra emelhető. A Dráva vízgyűjtőjén a kitermelhető víz meny- nyisége a tervidőszak végén naponta 9 985 m3-rel nő, ami 9 9%-os növekedés. A felszínre kerülő ásvány-, gyógy- és hévizek eddig is nagy kihasználási százaléka még tovább növelhető, a nyári idényben 80%-ról 87,2%-ra, a téli idényben 35%-ról 54,6%-ra. A növekedést elsősorban az új kutak biztosítják. A Tisza vízgyűjtőjének helyzetét vizsgálva, megállapítható, hogy itt kerül sor a legtöbb új kút (44 db) telepítésére. Ezek 62 403 tm3/nap hévízmennyiséget biztosítanak, ami a múlthoz képest az amúgyis nagy vízkitermelést további 33,7%-kal megnöveli. A nyári 60%-os kihasználás 65,4%-ra nő, a téli idényben pedig 44%-ról 61,7%-ra emelkedik. A téli növekedés csak úgy érhető el, ha a már meglévő hévizeket is jobban kihasználják. Ha a 4. és 6. táblázat adatait összehasonlítjuk a 2. és 3. táblázat adataival, megállapíthatjuk, hogy a fejlesztés helyes irányú, megfelel a geológia adta lehetőségeknek, mert elsősorban a Tisza vízgyűjtőjén kerül sor az új hévízlelőhelyek telepítésére. Ennék megfelelően a Tisza vízgyűjtőjén lesz a legnagyobb a hévízfelhasználások mértéke. Az előzőekben közölt fejlesztési adatok számszerű eredményeit összevetve a múlt adataival országos szinten a következő eredmények mutatkoznak: A fejlesztési tervidőszak végén 1980-ban 82 852 m3, azaz 24%-kal több ásvány-, gyógy- és hévíz termelhető ki naponta új kutak telepítésével, mint 1960-ban. Ezt a vízmennyiséget — a tervek szerint — 70 új kút tudja biztosítani. A kutak 66%- át a tervek szerint a geológiai adottságoknak megfelelően a Tisza völgyben létesítik, 20%-át a Dráva völgyben telepítik, amit az olajkutatások eredményei indokolnak. Az új kutakból kapott többletvízmennyiséget és a kihasználás növeléséből származó többletet összehasonlítva kedvező képet kapunk. Javul tehát a kihasználási százalék, a nyári időben 61%-ról 74,3%- ra, a téli időben 41,1%-ról 56,3%-ra. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A hévízgazdálkodás megjavítása érdekében szükséges az ásvány-, gyógy- és hévizek ellenőrzése, fizikai és kémiai vizsgálatok végzése, a vizsgálatok eredményeinek értékelése, továbbá a megfelelő módszerek kidolgozása ahhoz, hogy az ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosíthatóságát, illetve csoportosítását, korrózió védelmét gyorsan és pontosan el lehessen végezni. A kutatást komplexen az összes érdekelt szervek, szakemberek bevonásával kell végezni, s annak ki kell terjednie a következőkre: — Országos geofizikai-geotermikus vizsgálatok elvégzése, részlete® geotermikus gradiens térképek szerkesztése. — Űj hévízkutató fúrások tervszerű lemélyítése a szükségletnek, illetve az igényeknek megfelelően. — Hévízkészletszámítás módszerének kidolgozása és a hévízkészlet pontos felmérése. — Kúttelepítésd távolság optimális meghatározása, kutak egymásra hatásának vizsgálata. — Gőztermelés lehetőségének vizsgálata kutató fúrásokkal (pl. Tiszakécske). — Kutató fúrások lemélyítése abból a célból, hogy a vízhozam optimális csökkentését — a kút károsodása nélkül — meg lehessen állapítani (vízpazarlás megszüntetése). — Minden új hévizes kút hidraulikai-hidrodinamikai részletes vizsgálata. HA sókiválás, sótalanítás kérdésének megoldása. — A korrózió elleni védekezés megoldása. — A gáztalanítás és a gázfelhasználás megoldása. — A felhasznált hévíz elvezetésének lehetősége károsodás nélkül a befogadóba. — Megfelelő eljárásokat kell kidolgozni a hévizek leggazdaságosabb kihasználására, A megkezdett szegedi és szolnoki komplex hasznosítási kísérleteket minden szempontra kiterjedően tovább kell folytatni. 709
