Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
Az X. 5, X. 6 és X. 7. melléklet hasonló hármas csoportosításban közli a tervezett szivattyús energiatározók adatait. A Duna vízgyűjtő Az ország évi 7,45 milliárd kWó munkamenny- nyiséggel jellemezhető elméleti vízerőkészletének legnagyobb részét mégpedig kereken 5 milliárd kWó-t a Duna képviseli. Tehát az ország elméleti vízerőkészletének 67%-át a Duna hordozza, s a fennmaradó 33%-ot a Duna mellékfolyói és a Tisza vízrendszere adja — beleértve magát a Tiszát is. A fent említett energiamennyiségek meghatározása a több év átlagában 50%-os tartósságú vízhozamok figyelembevételével történt. Teljesítményben kifejezve — s ugyancsak az 50%-os tartósságú vízhozamokra alapítva — a Duna elméleti vízerőkászlete 637 ezer kW, amely az egész ország vízerőkincséhez 975 ezer kW-hoz viszonyítva 55%. Az elméleti vízerőkészlet kimutatásánál a magyar—csehszlovák közös Duna-szakasz vízerőkészletének csak felét vettük figyelembe. A Duna magyar szakaszát a vízerőhasznosítás szempontjából különböző megfontolások alapján célszerű két részre bontani: 1. Rajkától Szobig terjedő közös csehszlovák— magyar folyószakasz, ennek hossza 140 km (1848 fk-től 1708 fkm-ig). 2. Szobtól a déli országhatárig terjedő teljes magyar területen folyó Duna-szakasz, amelynek hosz- sza 274 km (1708 fikm—1434 fkm-ig). A Dunának ez az országhatárok szerinti felosztása egyúttal a vízerőhasznosítás tekintetében és a mértékadó természeti adottságok miatt is szinte önként kínálkozik. A két szakasz domborzati, geológiai és hidrológiai viszonyai nagy különbséget mutatnak. A Duna vízlépcsőinek kiosztásaira önálló terv csak az alsó szakasz hasznosítására készíthető, míg a felső szakasz kihasználási terve a csehszlovák— magyar együttműködés keretében készíthető el. A KGST Villamosenergia Állandó Bizottsága 1957. szeptember havi ülésén Moszkvában azt ajánlotta, hogy a Duna komplex hasznosítási terv ösz- szeállításánál elsősorban a természet adta három előnyös, szikla altalaj ú szelvényből induljanak ki az egyes országok tervezői éspedig a wolfsthal— bratislavai, a nagymarosi és a vaskapui szelvényből. Ezáltal meghatározták a magyar, illetve a magyar—csehszlovák közös Duna-szakasz hasznosítási tervének felső és alsó határoló szelvényét . A felső szakasz hasznosítása céljából, mind a csehszlovák, mind a magyar oldalon 1958-ig több tanulmányterv készült. Ezért a MNK és CSSZSZK Kormánybizottságai 1958. október 7-én feladatul tűzték ki a Szakibizottság részére, hogy a Nagymarosi Vízlépcső duzzasztási határa és Wolfsthal— Bratislava vízlépcső közötti Duna-szakasz hasznosítására a továbbiakban az egylépcsős oldalcsatornás változat szolgáljon alapul. Ezt a megoldást beillesztették a Devin és a Fekete-tenger közötti Duna-szakasz komplex hasznosítási tervébe, melyet a KGST Villamosenergia Állandó Bizottsága dolgozott ki. Az üzemvízcsatoma nyomvonalára és ezáltal a Gabcikovod vízerőmű megközelítő elhelyezésre vonatkozólag a MNK és CSSZSZK Kormánybizottságai 1963. április 30-i budapesti jegyzőkönyvben állapodtak meg. Az első szakasz kihasználásánál két lényeges adottsággal kell már eleve számolni: a) a települési viszonyokkal, így elsősorban Budapest fekvésével és magassági viszonyaival (Budapest környékére kiható duzzasztásnál tekintettel kell lenni Budapestet kiszolgáló vízművek és csatornázási művek berendezéseinek elhelyezési és magassági viszonyaira.) b) a Duna-meder és környezetének geológiai, hidrológiai adottságaival. A Duna Nagymaros alatti magyar szakaszának hasznosítására eddig szintén több folyócsatomá- zási változatot vizsgáltak meg. Ez idő szerint ennek a Duna-szakasznak lagvalószínűbb az Adonyi és Fajszi vízlépcsőkkel történő csatornázása. Az Adonyi Vízerőmű szelvényében nem nagy mélységben agyag található, míg a Fajszi Vízerőmű szelvényének geológiai felépítését nagy vastagságú homokos-kavics rétegek jellemzik. Az Adonyi Vízerőmű helyét úgy választották meg, hogy a Soroksári Dunaág lecsapoló hatása változatlanul érvényesülhessen, továbbá a vízlépcső műtárgyainak alapjai és az agyagos vízzáró réteg között vízzáró függönyt lehessen még létesíteni. Az Adonyi Vízerőmű felvizéből indul ki a Duna—Ti- sza-csatoma, melynek célja elsősorban a Tisza völ12. táblázat A vízerőmű neve Duzzasztási szint Kiépítési vízhozam Beépített teljesítmény Átl. évi energia termelés Megjegyzés m m3/s MW millió kWó 1. A magyar—csehszlovák közös dunai vízerőmű-rendszer a) Felsődunai üzemvízcsat. vízerőmű 131,77 4 000—4 800 717* (358,5) b) Nagymarosi vízerőmű 108—10 8,50 3 000—3 600 187* (93,5) 2. Adonyi vízerőmű 100,50 3 000 150 775, 3. Fajszi vízerőmű 92,50 3 000 100 650, 4. Magyar—jugoszláv közös Dunai vízerőmű Az alapadatok nincsenek még megállapítva összesen: 1 154 (702) 5 346 (3 385,5) 587
