Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
gyében és a Duna—Tisza közén tervezett területek öntözővízzel történő ellátása, másodsorban hajózóút fejlesztés, valamint a Nyárlőrinci és Alpári tározók kihasználásával csúcsenergiatermelés. A Duna javasolt vízerőműveit a 12. táblázat tartalmazza. Amennyiben a későbbiekben a jugoszláv vízügyi szervek a Duna jugoszláv szakaszának hasznosítását irányozzák elő, úgy meg kell vizsgálni egy Jugoszlávia területére eső közös Magyar—Jugoszláv Vízerőmű létesítésének a kérdését, amely a Fájsz alatti magyar Duna-szakasz hasznosítását is magába foglalja. A Dráva vízgyűjtő A jugoszláv vízerőhasznosítási elgondolások figyelembevételével a jugoszláv—magyar határszakaszok vízerőhasznosítási tervét a következő elgondolások alapján kell kialakítani: a) A kiépítési vízhozamokat összhangba kell hozni: aa) A Murai Vízerőmű kiépítési vízhozama a jugoszláv vízerőműlánc alsó tagjával megegyező legyen. ab) A drávai vízerőművek kiépítési vízhozamát pedig a jugoszláv vízerőművek azonos tartósságú vízhozamában lenne célszerű megválasztani. b) A jugoszláv vízerőműlánc duzzasztási szintjének megfelelően a nagyobb esésű folyoszakaszökon a mederből kilépő duzzasztási szint lenne megengedve olymódon, hogy ne maradjon kihasználatlan folyószakasz, továbbá a vízerőművek alvizé- ben az esés növelése érdekében nagymértékű kotrásit végeznének. A fentiek figyelembevételével a Mura—Dráva vízerőhasznosításának tervét és a javasait vízerőművek műszaki és energetikai adatait a 13. táblázat ismerteti. Megjegyzendő, hogy kapcsolódva a Jugoszláviában időközben végzett tervezési munkákhoz 1964- ben újabb változatok kidolgozása, indult meg. Eni- nek során vizsgálatot végeznek olyan változatról is, amely szerint a Mura legalsó szakaszának vízerőműve elmaradna, és helyette a Dráva völgyébe történő átvezetéssel egy közös drávai erőművön történne a hasznosítás. A Dráva vízgyűjtőn a vízerőhasznosítás megvalósítása csak a távlatban várható. A Tisza vízgyűjtő A Tisza csatornázás előirányzott vízlépcső kiosztása azon az alapvető célkitűzésen épül fel, hogy csatlakozva a Jugoszláv Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről tervezett Növi—Beeeji vízlépcsőhöz, a Tisza egész magyarországi szakaszán biztosítsa a különböző vízgazdálkodási ágazatok számára szükséges vízkivételek lehetőségét,a vízelosztást, a vízerőhasznosítást és az összefüggő vízi- utat. Ennek érdekében a Tisza csatornázás vízlépcsői átfedéssel csatlakoznak egymáshoz. A már meglévő Tiszalöki vízlépcső helyét a ti- szalöki első nagy öntözőrendszer ellátásához szükséges gravitációs vízkivétel határozta meg. A Tiszaiak alatti Tisza-szakaszon egymás alvizébe visz- szaduzasztó lépcsőzéssel helyezkednek el a II. (kiskörei) Tiszai vízlépcső és a Növi—Becsei duzzasztáshoz csatlakozó III. (csongrádi) Tiszai vízlépcső, amelyek elsődleges célja az öntözővíz biztosítása a hozzájuk csatlakozó öntözőrendszerek számára, továbbá az energiatermelés és a tiszai víziút biztosítása. A Tiszalök felett távlatban előirányzott és egymáshoz szintén átfedéssel csatlakozó IV. (záhonyi) Tiszai és V. (vásárosnaményi) Tiszai vízlépcsők rendeltetése egyfelől tározótér létesítése öntözővízpótlás céljára, másrészt az energiatermelés és a hajózóút meghosszabbítása. A Tisza javasolt vízerőműveinek műszaki és energetikai adatait a 14. táblázat ismerteti. Szivattyús energiatározók Magyarországon kedvező adottságok vannak a szivattyús energiatározók létesítésére. A kedvező adottságok mellett további előny, hogy a lehetőségek a fogyasztási gócpontok közelében (Budapest, Dorogi szénmedence, Miskolc) találhatók. Az eddig elvégzett vizsgálatok szerint a Nagymarosi Vízerőmű bögéje mellett a Duna mindkét partján Nagymaros és Visegrád környezetében, a Börzsöny és a Pilisi hegyekben, magasan fekvő fennsíkok vannak, melyek kedvező lehetőséget adnak a szivatttyús energiatározók létesítésére. Ezen kívül a Bodrog torkolatánál Takaj-hegyen található 13. táblázat A vízerőmű neve Duzzasztási szint Kiépítési vízhozam Beépített teljesítmény Átlagos évi energiatermelés Megjegyzés m m*/s MW millió kWó Mura í. Molnári üzemvízcsatomás erőmű 150,50 250 31,4 199,0 Dráva 2. Gólai üzemvízcsatomás erőmű 130,00 680 88,5 537,6 3. NoVimarót—Babócsa folyami erőmű 109,00 680 23,0 145,9 4. Budakovács—Szentborbási folyami erőmű 102,00 680 23,0 145,9 5. Viljevó—Cuni folyatni erőmű 95,00 680 22,0 140,8 összesen: 187,9 1 169,2 588
