Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
Európa kihasználható és hasznosított vízerőkészlete 3. táblázat Ország Kihasználható vízerőkészlet milliárd kWó/év kWó/év fő 1958. évi kihasználtság milliárd MW kWó Norvégia 104,50 Svédország 80,00 Franciaország 76,27 Jugoszlávia 66,50 Olaszország 55,00 Ausztria 40,00 Izland 35,00 Svájc 32,30 Spanyolország 31,50 Románia 27,00 NSZK 25,16 Finnország 17,00 Lengyelország 13,30 Portugália 13,20 Csehszlovákia 12,00 Nagy-Britannia 11,47 Bulgária 11,10 Albánia 5,00 Görögország 4,26 Magyarország 3,35 NDK 2,00 Írország 1,05 Belgium 0,54 Luxemburg 0,07 Dánia 0,05 29 640 5 214 27,35 26 10 700 6 289 28,86 36 1 710 8 829 32,29 42 3 620 1 060 4,27 6 1 130 10 476 35,88 65 5 700 2 850 10,62 27 207 100 83 0,46 1 6 230 4 780 16,70 52 1 060 3 931 11,18 35 1 500 100 0,28 1 470 3 121 13,02 52 3 880 1 330 6,86 40 460 245 0,76 6 1 470 889 2,48 19 890 745 2,60 22 220 1 098 2,70 24 1 440 308 0,95 9 3 320 — 0,05 1 520 111 0,45 10 310 15 0,05 1 120 171 0,64 32 370 215 0,81 77 60 47 0,20 37 200 1 0,0*1 14 10 9 0,03 60 Hollandia Európa összesen: 667,62 — 51 917 199,48 30 Szovjetunió 1 500,00 7 200 10 863 46,48 3 1.2 A vízerőhasznosítás múltja és jelene 1.21 A VÍZERŐHASZNOSÍTÁS 1960. ÉVI HELYZETÉNEK ISMERTETÉSE A XIX. század végén a korszerű vízerőgépek kifejlődésével és a nagy vízilétesítmények építési technikájának kialakulásával (beton és vasbeton építés) a vízerőhasznosítás nagy fellendülése következett be az egész világon, de nálunk e téren alig történt előrehaladás. A vízerőhasznosítás továbbra is — és elsősorban a malomiparban — a régi vízikerekek használatára korlátozódott. Az 1895. évi statisztikai adatok szerint, Magyarországon 22 647 vízikerék üzemelt 72 346 LE-vel, továbbá 99 turbina összesen 3770 LE-vel. Ennek az elmaradottságnak nem műszaki okai voltak, hiszen magyar találmány volt, s Magyar- országról indult el világhódító útjára a vízenergia korszerű hasznosítását lehetővé tevő villamos erőátviteli rendszer (az ún. Ganz-rend&zer 1885). A Ganz-gyár 1866-ban gyártotta le az első hazai turbinát, 1883-ban pedig megkezdte már a turbinák sorozatgyártását is. A gyárban a századfordulóig összesen 755 turbina készült kb. 110 000 LE összteljesítménnyel, 1920-ig pedig újabb 1200 turbina 305 000 LE összteljesítménnyel, amelynek túlnyomó része kivitelre került. A Ganz-gyár ekkor már nemzetközi viszonylatban is a legjelentősebb turbinagyárak sorába emelkedett. 1901-ben 2500 LE teljesítményű turbinákat szállított a Róma—Tivoli erőmű számára, 1904-ben 6000 LE és 1912-ben pedig 18 600 LE teljesítményű, nemzetközi viszonylatban is élenjáró Francis-turbi- nákat készített Dalmácia részére. Mindebből látható, hogy vízerőhasznosításunk elmaradottságának csupán gazdasági okai voltak. A vízügyi szolgálat — Viczián Ede kezdeményezésére és irányításával — nemzetközi viszonylatban is elsőként vette számba az ország hasznosítható vízerők észletét (1897—1902). Ez az országos felvétel, mely könyv alakban „Magyarország vízerői” címmel 1905-ben jelent meg — az ország hasznosítható elméleti vízerőkészletét 2 780 000 LE576
