Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
re becsülte — nem véve számba a síkvidéki kiseeésű folyók vízerőkészletét, melynek gazdaságos hasznosítása a vízgépek fejlődésének akkori fokán még nem. volt megoldható. A kisesésű vízfolyások energiájának hasznosítását lehetővé tevő gyorsjárású számylapátas, illetve propeller, majd az állítható számylapátú ún. Kaplan-frurbimákat csak az 1910-es évek folyamán alakította ki Kaplan mérnök. db törpevízerőmű van, a Rába, a Lajta, Pinka, Gyöngyös, Repce, Kisrába, Egervíz patak, Veszprémi—Séd és Gaja vízfolyásokon. A Tisza vízgyűjtőterületén négy kiesésű vízerőmű működött 1960-ban. Közülük legjelentősebb a Tiszán létesült Tiszalöki vízerőtelep, amely jelenleg az ország legnagyobb vízerőhasznosítási létesítménye. Ezen kívül a Hermád folyó vízerőkészletét hasznosítja, a Kesznyéteni, a Gibárti és a 1919-ig a felmért vízerőkészletből mindössze 1%-ot (28 000 LE) hasznosítottak. Hazánk szocialista tervgazdaságálban azonban a villamosenergiaellátás alapvető feladat. Az állandóan növekvő igények kielégítése nem történhet csupán a hőerőművek termelésének fokozásával. Még olyan országokban is gyors ütemben folyik a vízerőlehetőségek kiépítése, ahol egyéb energia- hordozók (szén, olaj, földgáz, atomenergia) is bőségesen találhatók. Vízerőhasznosítási lehetőségeink helyes értékelését „Magyarország elméleti vízerőkészleté”-nek korszerű katasztere tette lehetővé. Ennek alapján ma már tudjuk, hogy az ország jelentős mennyiségű és gazdaságosan hasznosítható vízerőkinccsel rendelkezik. Tekintélyes vízerőkészletünknek ma is alig f%- át hasznosítjuk, s vízerőtermelésünk 1960-ban az évi villamosenergiatermelésnek mindössze l,2°/o-át érte el. A Duna vízgyűjtőterületén három kisesésű vízerőmű üzemelt 1960-ban a Rábán és pedig az Ikervári-, a Szentgothárdi- és a Körmend vízerőmű. A három erőmű beépített teljesítménye megközelíti a 2 MW-ot, átlagos évi energiatermelésük mintegy 10 millió kWó. Ezenkívül a területen 31 Felsődobszai Vízerőmű. A .négy vízerőmű összes beépített teljesítménye 16,8 MW, átlagos évi energiatermelésük 83 millió kWó. A Tisza vízgyűjtőterületén ezen kívül 8 db. törpevízerőmű létesült a Bársonyos, Jósva és Hortobágy vízfolyásokon, továbbá 2 db rekuperációs vízerőmű, az egyik Bereutem, a másik pedig Tiszar palkonyán a hőerőművek üzemvizének leboosótá- sára létesült üzemvízcsatomán. A Duna és Tisza völgyében a vízerő'hasznosítás 1960. december 31—i állapotát a X. 1. melléklet tartalmazza. A Nehézipari Minisztérium Villamosenergiaipari Igazgatóság által kiadott 1960. évi Statisztikai Évkönyv adatai szerint az együttműködő villamosr energia rendszerben a vízerőművek jellemző műszaki adatait a 4. táblázat tartalmazza. Az országos együttműködő villamosenergia-rend- szer erőművei 1960-ban 7962 millió kWó villamosenergiát termeltek, ebből a vízerőművek részesedése 93,5 millió kWó. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a Duna és a Tisza vízgyűjtőterületén létesült közepes és nagy vízerőműveket, valamint a törpevízerőműveket. 4. táblázat Rendelkezésre álló beépített teljesítő képesség (RBT) évi átlag Évi maximális csú csérték Fejlesztett villamo s energia Vonalra adott vil lamos energia Önfogyasztás Erő mű kihasználási óraszám Vízerő művek lRBT *CS MW millió kWÓ % óra A) Tröszt vízerőművek Tiszátok 11,4 11,4 55,311 53,132 3,94 4851 4851 Kesznyetén 4,4 4,7 20,810 20,789 0,10 4730 4428 Gitoárt 0,5 0,6 3,056 3,033 0,74 6112 5093 Felsődobsza 0,5 0,6 3,609 3,599 0,29 7218 6015 Keleti törpevízerőművek 0,2 0,1 0,533 0,533 0,02 2665 5330 összesen: 17,0 — 83,319 81,086 2,68 4901 — B) ÉDÁSZ vízerőművek Ikervár 0,8 1,3 5,482 5,456 0,47 — — Nyugati törpevízerőművek 1,0 0,6 4,732 4,710 0,47 — — összesen: 1,8 — 10,214 10,166 0,47 5674 — Vízerőművek összesen: 18,8 — 93,533 91,252 2,44 4975 — 73 OVK 577
