Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
A hazai és külföldi városok vízvezetékes lakásainak arányszámát a következő adatok alapján hasonlítjuk össze: 7. táblázat Városok Adatközlés időpontja Vízvezetékes lakások aránya % Basel 1949 96,6 Bécs 1951 93,6 Innsbruck 1951 93,4 Linz 1951 98,8 Moszkva 1969 93,0 Budapest 1960 75,6 Debrecen 1960 31,0 Miskolc 1960 38,3 Pécs 1960 49,2 Szeged 1960 36,6 Dunaújváros 1960 85,0 1.2114 VÍZTERMELÉS, IPARI VÍZELVONÁS VÍZFOGYASZTÁS A hazai közműves vízellátó berendezések mértékadó víztermelése 1960. év végén meghaladta a napi 1 millió m3-t. Az egyes vízműtípusok, továbbá a Fővárosi Vízművek víztermelési adatait az alábbi táblázat szemlélteti: 8. táblázat Víztermelés Vízmű nagysága aránya az összes víztermeléshez 1000 m” % Fővárosi Vízművek 642,0 60,0 Központi vízművek 374,3 34,5 Törpevízművek 25,7 2,5 Egyéb vízművek 32,3 3,0 összesen: 1 074,3 100,0 A vízművek napi víztermelésének vízbeszerzési módok szerinti megoszlása a 9. táblázatban található. A felszíni víznek ivóvízellátás céljára történő felhasználása 1960-ban még igen alárendelt szerepet játszott a felszínalatti vizek mellett. Számottevő mennyiségben csak a szolnoki, az ózdi, valamint a siófoki és a balatonföldvári vízművek szolgáltattak tisztított felszíni vizet a lakosság részére. Míg hazai viszonylatban a felszíni vízkészlet igény- bevétele a vízművek összes víztermelésének alig 2%-át tette ki, addig Hollandiáiban 20%~ot, a Német Demokratikus Köztársaságban 15%-ot, a Német Szövetségi Köztársaságban 8%-ot, az Észak- Amerikai Egyesült Államokban pedig 74%-ot termeltek az ivóvízművek felszíni vízből. A vízigények rohamos emelkedése következtében, azonban hazánkban is számolni kell a felszíni vizek egyre fokozottabb mértékű félhasználásával és ezzel párhuzamosan a tisztítási technológia korszerűsítésével. 1960 év óta két jelentős felszíni vízmüvet helyeztek üzembe Budapest és Pécs ivóvízellátásának javítására. Közismert, hogy vízmüveink kapacitásának tekintélyes részét az ipar részére biztosítandó víz- mennyiség, az ún. „ipari vízelvonás” kötötte le. Egyes vízellátó művek vízszolgáltatásában évről- évre fokozódó mértékben jelentkező zavarok gyakran az erőteljes mértékben fejlődő ipar által akozott túlterhelésre vezethetők vissza. Megállapított tény, hogy legtöbb vízmüvünk esetében a víztermelési kapacitás növelésének üteme nem tud a vízműre 'kapcsolt üzemek növekvő igényeivel lépést tartam, ami természetesen elkerülhetetlenül a lakosság fejadagjának állandó csökkenését vonja maga után. Bár nagyfogyasztású üzemeink túlnyomó részének vízszükségletét saját ipari vízmüveik biztosítják, továbbá 1—2 jelentősebb ipari városunkban önálló közüzemi ipari vízművek is létesültek már, még sem érvényesült eddig kellőképpen az a szükségszerű követelmény, mely szerint 10. táblázat Ipari vízelvonás (intézmények nélkül) Vízmű nagysága aránya az országos értékhez aránya a napi átlagos víztermeléshez 1000 m3/nap % % Fővárosi Vízművek 280,0 75,0 55,0 Központi vízművek 92,7 24,6 31,0 Törpevízművek 0,8 0,2 3,8 Egyéb vízművek 0,8 0,2 3,4 Ipari vízelvonás összesen: 374,3 100,0 44,0 9. táblázat Felszínalatti víz Vízmű Felszíni víz Partiszűrésűvíz és talajMélységi víz Karsztvíz összesen 1000 m8 [ % 1000 m3 | % 1000 m3 | % 1000 m3 | % 1000 m3 | % Budapest — 618,0 96 8,0 1,5 16,0 2,5 642,0 100 Központi vízművek 20,5 6 87,2 23 164,8 44 101,8 27 374,3 100 Törpevízművek — — 2,8 11 15,7 61 7,2 28 25,7 100 Egyéb vízművek — — 5,3 16 25,2 78 1,8 6 32,3 100 Vízművek összesen: 20,5 2 713,3 66 213,7 20 126,8 12 1074,3 100 58 OVK 457
