Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

bályozható és ez kihat a környező terület talajvíz színére. Ennek érdekében számos tiltó és zsilip létesítését irányoztuk elő.

Egyes belvízrendszereink mély árterében azonban tőzeges, lápos területek helyezkednek el, amelyek különleges módszerek alkalmazását igénylik. Ezek a talajok a vizet hamar felveszik és nehezen adják le. Sűrű nyílt csatornahálózattal vagy alag- csövezéssel lehet a talajvizet a kívánt szinten tartani.

A munkálatok elég költségesek, de általuk a savanyú rét — legelőként rosszul hasznosított elvize- nyősödött területükből mezőgazdaságilag értékesen hasznosítható területek válnak.

Szükség van talajvízszint szabályozási munkákra a dombvidéki vízgyűjtőkön is, ahol a terepmélyedésekben pangó vizek elvezetésének ez a módja és lehetősége.

2. FEJLESZTÉS

2-1 A tervezés alapjai

2.11 TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE

A tudományos kutatásokat, adatgyűjtéseket, feltárásokat és tervezési munkákat részletesen az egyes Területi Vízgazdálkodási Kerettervekben ismertettük. Tudományos kutatómunkával belvízi vonatkozásban a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszéke, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Keszthelyi Mezőgazda- sági Akadémia, a Szarvasi ÖRKI és a Délalföldi Kísérleti Intézet foglalkoztak. Az egyes kutatási eredmények összefoglaló leírásai a szakirodalom idevonatkozó cikkei, tanulmányai, beszámolói, valamint a konferenciák, előadások, vitaülések anyaga a tervezésnél felhasználást nyertek.

Adatgyűjtések — amelyek több kísérleti belvíz- öblözetben folynak — a kialakulóban lévő talaj- vízszintészlelő hálózat és vízmércehálózat, valamint vízhozammérő műtárgyak a jövő tervezésnél segítséget fognak jelenteni. (Az adatgyűjtések bevezetését és az észlelőhálózat kiterjesztését azonban még erősen fejleszteni kell. Erre az automatizálás elterjedésével tág lehetőség nyílik. Az adatgyűjtésbe a Vízügyi Igazgatóságokat fokozottabb mértékben be kell vonni.)

A belvízrendszerek kiépítésére vonatkozó tervekkel a Vízügyi Tervező Iroda és az illetékes Vízügyi Igazgatóságok foglalkoztak. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv alapjául szolgáló Területi Vízgazdálkodási Keretterveket ugyancsak az illetékes Vízügyi Igazgatóságok szakágazatai készítették.

2.12 A TERVEZÉSHEZ FELHASZNÁLT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

— A belvizes területek rendezését és a belvizek hasznosítását a gazdaságossági szempontok figyelembevételével irányoztuk elő.

— Az egységet alkotó területek belvízrendezésénél és belvízhasznosításánál összefüggő elképzelések alapján indultunk ki.

— A tervezésnél a fő célkitűzéseket a népgazdasági és vízgazdálkodási egyéb ágazatokkal összhangban állapítottuk meg.

— A tervezés egyik alapvető szempontja volt, hogy a mértékadó téli és koratavaszi belvizek 26— 28 nap helyett 13—14 nap alatt, valamint a nyári belvizek a művelési ág tűrésének megfelelően 1—2 nap alatt elvezethetők legyenek.

— A mellékcsatomahálózat kiépítésére különösen nagy súlyt helyeztünk.

— A csatornahálózat méretezésénél a 10 éves, a műtárgyak méretezésénél a 25 éves gyakoriságú lefolyó vízmennyiségeket vettük alapul.

— Szervezetileg és technikailag magas színvonalú belvízvédekezést vettünk számításba.

— A károsan magas talajvízszint leszállításánál a talajvíz legkedvezőbb állandó szinten; való tartására törekedtünk.

2.2 A belvízgazdálkodás, belvízvédekezés Keretterve

2.21 A BELVlZGAZDÄLKODÄS KERETTERVE

A tárgyalást belvízrendszerenként végeztük.

Számszerű adatokat részletesen a 2—5. sz. mellékletek tartalmazzák.

2.211 A Duna vízgyűjtőterülete

A Dunántúl belvízrendszerei

1. Szigetközi belvízrendszer. A rendszer helyzetét előnyösen befolyásolja a tervezett felsődunai vízierőmű megépítése. Mivel az üzemvízasatoma a Duna baloldalán halad, az állandó alacsonyabb dunai vízállás következtében, a Szigetköz zömén tál a j ví zszint-csökkenés áll elő, a fakadó vizek veszélye csökken. A Dunakiliti-i tározó a nováki öb- lözet területéből 2,5 km2-t igénybevesz. A töltések közé fogott tározók fakadóvizeit a párhuzamosan futó szivárgócsatoma fogja fel és vezeti a Dunába.

A rendszer szivattyútelepei nagyrészt elavultak, korszerűsítésre szorulnak. Űj, 4 m3/s-os szivattyú- telep épül a szavai elavult telep helyén. A rendszer szivattyúkapacitása a jövőben 18 m3/s lesz. A főcsatornák bővítésével és a mellékcsatoma hálózat sűrítésével a rendszer kiépítettsége 101 lit/s km2 lesz. A fejlesztés összes előirányzata 55,04 millió forint, a fajlagos beruházás 2520 Ft/ha.

221