Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
2. Kis-Duna-jobbparti belvízrendszer. A gravitációs levezetésű rendszer 3 főcsatornájának bővítésével, valamint 10,8 km új csatornahálózat létesítésével a rendszer 20 lit/s km2 fajlagos vízleve- zetésű lesz. Előirányzott költség földmunkára és kisműtárgyakra 2,3 millió forint. Fajlagos beruházás 71 Ft/ha. 3. Rábca-Hansági belvízrendszer. A fejlesztés során a Hansági — eddig gravitációsan működő öb- lözet több kisebb szivattyútelep és szivattyúállás megépülésével gépi átemelésűvé változik. Ugyanitt a külvizek kérdése is megoldást nyer. Előirányoztuk a Fertő tó tározásd lehetőségének megvalósítását. Egyébként az öblözetek belvízrendezésének jelenlegi elvi megoldása változatlan marad. A rendszer szivattyúkapacitásának jelentős fejlesztését tervezzük. A kisebb Diesel meghajtású telepek mellett több nagykapacitású szivattyútelep van előirányozva. Mosanszentmiklósnál 4 m3/s, Tárnokrétinél 5,5 m3/s, Lesvámál 4 m3/s, a Keszegéri öblözetben 5 m3/s kapacitással épül új szivaty- tyútelep. A bősárkányi telep 4,5 m3/s-ra bowl. A rendszer szivattyúkapacitása ílymódon 49,5 m3/s-ra növekszik. A főcsatornák bővítése mellett — melyre azért is szükség van, mert a belvízcsatornák öntözővíz-vezetési célt is szolgálnak — a mellékcsa- tomahálózat 270 km-rel bővül. 170,4 millió forintos beruházással a rendszer fajlagos vízszállítóképessége 52 lit/s km2-re emelkedik. Fajlagos beruházás 1240 Ft/ha. 4. Rábamenti belvízrendszer. A rendszerben 6,3 millió forint a fejlesztési előirányzat. A fejlesztés során 0,9 m3/s-mal növekszik a rendszer szivaty- tyúkapacitása, 45,1 km-rel a csatornahálózat. A főcsatorna bővítésére csak a Lánka öblözetben van szükség. Tervezett fajlagos kiépítettség 62 lit/s km2, fajlagos beruházási költség 285 Ft/ha. Az 5. Dunaalmási belvízrendszerrel az V. fejezet; „Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése” keretében foglalkozunk. 6. Kisbalatoni belvízrendszer. A Zala jobbparti 13 öblözet egyik főproblémája a csatlakozó külvíz- gyűjtőterületek vizének elvezetése, másik a mélyfekvésű területek magas talajvízállása, amelyet a függőmedrű levezetőcsatomák és a ritka mellék- csatornahálózat nem tudnak leszállítani. Ezért a vörsi és zalakarosi öblözetekben a külvizeket övcsatornával függetlenítik a területtől; azokban az öblözetekben pedig ahol a leválasztás nem oldható meg gazdaságosan, megfelelő mederméretekről kell gondoskodni. A mellékcsatoma hálózat 200 m távolságra való sűrítésével kedvezőbb talajvízszintviszonyok kialakulása várható. Az öblözetek rendezése lehetővé fogja tenni a korszerű, jóminőségű, rét-, legelő és kertészeti gazdálkodást, valamint szántóföldi takarmány és ipari növények termesztését. Több szivattyútelepet irányoztunk elő a csatornák zalai torkolatánál. Az öblözetekben 401,8 km új csatorna létesül, a terület fajlagos vizleve- zetése 128 lit/s km2-re emelkedik. Tervezett beruházási összeg 115,8 millió forint, területegységre eső beruházás 7900 Ft/ha. A Zala balpartján kialakult 8 öblözetben hasonló a helyzet, a főproblémát a magas talajvízállás okozza. A csatornahálózat 196,1 km-rel bővül. Kül- vizes területekről lefolyó víz gazdaságosan nem választható el belvizektől, erre csak a keszthelyi és hévízi öblözetekben van lehetőség. A külvíz- gyűjtő területekről érkező víz talajba szivárgását 1530 ha-on mélyszántással fogják elősegíteni. A terület fajlagos vízelvezetése 147 lit/s km2-re emelkedik. Az előirányzat a Zala balparti öblözetekre 83,6 mill. Ft, ami 7000 Ft/ha fajlagos beruházást jelent. 7. Balatonmenti belvízrendszer. A Balaton-Nagy- berek és Sárivölgyi öblözetekből álló rendszer talajvízszint problémával küszködik. A tözeges talajon a 400 m-es szivárgócsatomahálózat ritkának bizonyult, a csatornákat a szél is erősen rongálja. A jövőben a területen nem tartanak fenn állandó szivárgóhálózatot, hanem őszi szántások alkalmával talajnyitó ekékkel 200 m távolságban kiépített ideiglenes szivárgóhálózatot fognak létesíteni. Bé- latelep környékén 3 m3/s és még’ egy 2,2 m3/s kapacitású szivattyúttelep felállítását tervezik. A terület fajlagos vízszállítása a fejlesztés során 140 lit/s km2 lesz. 129 km új mellékcsatomahálózat létesül. A tervezett beruházások a rendszerben 23,3 millió forint összeget tesznek ki, ami 2230 Ft/ha fajlagos beruházást jelent. A 8—13. rendszerek fejlesztésével az V. fejezet; „Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése” — foglalkozik. A Duna balpart belvízrendszerei 14. Soroksári Dunaág menti belvízrendszer. A rendszerben főleg csatorna-jókarbahelyezési munkákat kell végrehajtani és 10 km új mellékcsatorna hálózatot építeni. A helyenként folyós homok altalaj miatt egyes csatorna szakaszokat Gavallérféle betonburkolattal kell ellátni. Tervezzük a ráckevei szivattyútelep bővítését, és a Szigetbecse- alsó telep felújítását. A tassi új szivattyútelep tervezett kapacitása 2 m3/s. A zsilipekkel lezárt főcsatornákban tározódó belvíz és szivárgóvíz nagyobb területek öntözésére nyújt lehetőséget. A Dömsödi árapasztó-zsilip, valamint a Tassi zsilip felett tervezett árvízkapu segítségével öntözővíz pótlás a Soroksári Dunaágból lehetséges. A belvízrendszer csatornáinak öntözővíz szállítására való igénybevétele a belvízvédelmi előírások betartása mellett megengedhető. A rendszer tervezett fajlagos vízlevezető képessége 29 lit/s km2, a beruházás összege 8,5 millió forint. A fajlagos beruházás 550 Ft/ha. 15. Gyáli belvízrendszer. A gravitációs levezetésű rendszerben a fejlesztés célja a csatornák talajvízszint szabályozó hatásának elősegítése, ezért a csatornák lépcsőzését és zsilipes bukó beépítését irányozták elő. Űj csatorna a rendszerben nem épül. A homokos, csapadékszegény területen a belvizek mederben való visszatartásának és öntözésre való felhasználásának nagy a jelentősége. A vizek visz- szafogására és talajban való tározódásának elősegítésére 1000 ha sáncolást irányoztunk elő. A tervezett beruházások 20,5 millió forint értékűek; a fajlagos beruházás 530 Ft/ha. 222
