Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv Készítése

2. AZ ORSZÁGOS VÍZGAZDÁLKODÁSI KERETTERV ISMERTETÉSE

2.1 Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv készítésének fő irányelvei

Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv az alábbi irányelvek alkalmazásával készült el:

Időbeli ütemezés nélkül tartalmazza az ez idő szerint számbavehető jelentősebb vízgazdálkodási feladatokat, azok megoldási lehetőségét, tekintet nélkül arra, hogy a tervezés, a beruházás, az üzemelés és a fenntartás mely szerv hatáskörébe tartozik.

Összhangban áll a népgazdaság fejlesztésének ideiglenes távlati előirányzatával, amelyeket az Országos Tervhivatal a szakminisztériumokkal egyetértésben állapított meg.

Figyelembe veszi az ipar és a mezőgazdaság termelő erejének fejlődéséből, továbbá a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből, az ipar decentralizálásából, valamint a települések és a közlekedési hálózat fejlesztéséből és a lakásépítési programból keletkező igények hatását a vízgazdálkodásra, illetve azok kielégítésének lehetőségét, a tudomány, a technika és a gazdasági fejlődés hatásait.

A gazdaságosság mérlegelésével állapították meg a műszakilag célszerű megoldásokat, így tehát irányterv mind a vízgazdálkodás, mind az egyes népgazdasági ágak távlati és éves tervedben előirányzott vízgazdálkodási feladatok kidolgozásához, valamint a,lapadatul szolgál a regionális tervek ösz- szeállításához.

Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv készítésénél felhasználásra kerültek a már elkészített és a tervezés céljaira rendelkezésre álló vízgazdálkodási tervanyagok, a szakirodalom, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és a Vízügyi Igazgatóságok által összeállított vízgazdálkodási adatgyűjtemények, továbbá a vízkészletek feltárásának és a vízhasználatok számbavételének eredményei, továbbá a regionális és egyéb tervek.

2.2 Észrevételek az irányelvek kiegészítésével és továbbfejlesztésük szükségességével kapcsolatban

Az 1.1 pon t Dán igyekeztünk rámutatni a népgazdaság és a vízgazdálkodás közti sokrétű kölcsönhatásokra és összefüggésekre. Az előzőkben összefoglalt irányelvek korántsem fedik le maradéktalanul a kölcsönhatások egész területét. A fejlődés egyenlőtlenségei következtében az Országos Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozása időpontjában, nem álltak rendelkezésre a szükséges mélységig, vagy teljes mértékben hiányoztak a vízgazdálkodás fejlesztését lényegesen befolyásoló momentumok, amelyeket célszerű lett volna már most figyelembe venni és amelyekkel, mihelyt lehet, ki kell egészíteni a Kerettervet:

— Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv és a népgazdasági célkitűzések közti összhang és helyes kapcsolat egyik leglényegesebb eleme, a jóváhagyott összágazati és ágazati népgazdasági fejlesztési tervek nem álltak és a Keretterv lezárása időpontjában sem álltak még rendelkezésre. Így a népgazdasági tervek összeállításánál figyelembe kell venni az Országos Vízgazdálkodási Keretterv megállapitásait, majd a népgazdaságfejlesztési tervek alapján felül kell vizsgálni a Keretterv érintett részeit.

— A Keretterv szempontjából döntő jelentőségű mezőgazdasági vonatkozásokkal kapcsolatban általában megállapítható, hogy a mezőgazdasági távlati tervezés, különösen a területi tervezés szintje és mélysége számottevő mértékben elmarad a vízgazdálkodási műszaki jellegű tervezés szintjétől és mélységétől. Erre azért is szükséges figyelmet fordítani, mert a mezőgazdasági tervezésnek jelenlegi helyzete a Keretterv további fejlesztését is hátrányosan befolyásolja,

— Hasonlóképpen nem tisztázott kellő mértékben a hajózás szerepe népgazdaságunkban és ezen belül közlekedésfejlesztési politikánkban. A víziutak és kikötők fejlesztési előirányzatainak helyessége érdekében ezen alapvető kérdések rögzítése szintén elsőrendű jelentőségű.

— Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervnek — a kidolgozók hibáján kívülálló — általános alapadatjellegű hiányossága, hogy konkrét népgazdasági célkitűzéseket az illetékes főhatóságok tulajdonképpen csak a második 5 éves tervidőszak végéig rögzítettek le. Ezen túlmenően az országos átfogó terveken kívül a Keretterv szempontjából jelentősek lesznek a területi fejlesztési tervek is, amelyek feladata a gazdaságilag, vagy igazgatóságilag elhatárolható területegységek tervszerű arányos fejlődését biztosítani. Ez utóbbiak számára az Országos és a Területi Vízgazdálkodási Keretterv elsősorban kiinduló alapanyagot jelent, de nyilvánvalóan a területfejlesztési terveknek is lesz visszahatásuk az Országos és a Területi Vízgazdálkodási Kerettervekre. Ezen kölcsönhatást azonban területi fejlesztési tervek hiányában a Keretterv kidolgozása időpontjában, még nem lehetett felmérni és így a Keretterv továbbfejlesztése során kell majd figyelembe venni mind a népgazdasági tervek (ötéves tervek), mind a regionális tervek indokolta módosításokat.

— A jóváhagyott népgazdaságfejlesztési terveik és azok alapján kidolgozott átfogó munkaerőgazdálkodási elgondolás hiányában nem lehetett kellő súllyal bemutatni a vízgazdálkodást megvalósító ember tevékenységét. Ennek a lényeges 'kérdés- komplexumnak oldaláról is a lehetőségek szerint mielőbb ki kell egészíteni a Kerettervet.

— Ugyancsak feltáratlan még — éppen a bonyolult kölcsönhatások folytán — annak értékelése, hogy a vízgazdálkodásban előirányzott társadalmi ráfordításokkal milyen teljesítmények és hozamok állanak szemben. Különösen nehézzé te12