Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv Készítése
szí ezt az értékelést az a körülmény, hogy nagyon sok ágazatban komoly nehézségekbe ütközik leválasztani a többlethozamoknak ezt a részét, amely a vízgazdálkodási intézkedéseknek és beavatkozásoknak tulajdonítható. Nem utolsó sorban hiányzik az elfogadott metodika ilyen költségvizsgálatok elvégzéséhez. Az egyéb népgazdasági ágak fejlesztési és költségelőirányzatainak ismerete nélkül ugyancsak nem lehet konkrét számokkal rámutatni arra, hogy a fejlesztés folyamán miképpen lesz olcsóbb, vagy drágább a vízgazdálkodási tevékenység. Így pl.. a víztározás és általában a vízpótlás kérdésével kapcsolatban egyelőre csak azt a megállapítást tehetjük, hogy a szükséges vízmennyiségek biztosítása szükségszerűen egyre drágább lesz. Ennek oka kettős: Először is nyilvánvalóan előbb az olcsóbb vízpótlási lehetőségeket építik ki, míg az igénynövek- ményt egyre drágább vízpótlási lehetőségek kiépítésével lehet csak rendelkezésre bocsátani. Másodszor az igények növekedésével párhuzamosan — a természetes vízkészletek egyre nagyobb mértékű kihasználása következtében — az 1 m3/sec vízpótlás szolgáltatásához szükséges vízmennyiség nagysága is a lineárisnál erősebben növekszik. Jól mutatja azt a Tisza-völgyi vízpótlás példája, ahol számításaink szerint a m3/sec vízpótlás biztosításához szükséges tározótér nagysága az 1960. évi állapotnak megfelelően 4,4 millió m:!-ről 1980. évi távlatig 10 millió m3-re fog növekedni, a szükséges beruházási összeg pedig 8,2 millió Ft/m3/see- ról 20 millió Ft/m3/sec-ra. Meg kell azonban jegyezni, hogy a gazdasági megfontolásoknál egyre inkább nem a víz, vagy a víz elleni védekezés szükséges, vagy nem szükséges volta képezi a vita tárgyát, hanem a víznyerés és szolgáltatás, illetve a vizek elleni védekezés védelme különféle módosításainak gazdaságossága közötti különbségek kerülnek előtérbe. — Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv számos feltevése és következtetése — nemcsak a Tisza völgyében, hanem a Duna völgyében is, jelentős mértékben függ a szomszédos államokkal való együttműködéstől. Vonatkozik ez mindenek előtt a határt képező, illetve több országot átszelő vízfolyások vízkészletének államok közti megosztására. Ilyen rendezés nemzetközi megállapodással mielőbb szükséges és annak eredményeként a Keretterv vízgazdálkodási intézkedéseit majd felül kell vizsgálni. — A vízgazdálkodási nagylétesítmények megvalósítási sorrendjére és várható belépési időpontjára a Keretterv csak javaslatot tartalmaz. A tényleges megvalósítás azonban nagy horderejűnél fogva külön kormányzati — politikai és beruházási — elhatározást igényel, hogy előrelátóan meg lehessen tervezni és gazdaságosan elvégezni a csatlakozó szakágak szükséges fejlesztési munkáit is. E vonatkozásban a Keretterv szintén módosulhat. 2.3 Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv felépítése Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv az Országos Vízügyi Főigazgatóság Kollégiumában, a 2001/1961 (I. 17.) sz. Kormányhatározat alapján alakított Kormánybizottságban és a Magyar Tudományos Akadémián megtárgyalt tematika alapján készült el. A tematika és a szerkezeti felépítés az Országos Vízgazdálkodási Kerettervnél és a Területi Vízgazdálkodási Kerettervnél azonos. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv a tematika szerint I—XIX. fejezetből áll, melyek a következők : I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban fejezet. Természeti adottságok. Országos vízkészlet fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem. Folyók és tavak szabályozása fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése fejezet, öntözés fejezet, Halászati vízhasznosítás fejezet. Ivó- és ipari vízellátás fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme fejezet. Vízerőhasznosítás fejezet. Vízi utak, kikötők fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem fejezet. Több feladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai fejezet. Országos vízmérleg fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok fejezet, A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata, összefoglalás. 13
