Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

II. fejezet Természeti adottságok, országos vízkészlet

nincs akadálya. A Mura vize közegészségi szem­pontból szennyezettnek minősül. Felszíni vizeink elenyésző kivételtől eltekintve (az Ér nyírségi és hajdúsági vízgyűjtője) Jugoszlá­via felé távoznak. A Duna és a Dráva természetes vízjárását 1960- ig a hazai vízimunkálatok és vízhasználatok nem változtatták meg. A távozó vizek minősége is azo­nos az érkező vizek minőségével. A Tisza vízjárását nagymértékben befolyásolja az öntözés fejlesztése, amely vízigényével lényege­sen módosítja a folyó amúgyis kedvezőtlen vízmér­legét (lásd: XVII. Országos vízmérleg fejezet). A továbbadott vizek minősége elfogadható. Ausztria Ausztriában a közelebbi jövőben a Rába folyó szabályozását tervezik, ennek következtében az ár­vízi hozamok némi emelkedésére lehet számítani a magyar szakaszon. Nagyobb arányú munkálatokat kívánnak végez­ni a Fertő tóval kapcsolatban is, amelynek célja a tó jelenlegi szintiének emelése. Ez az elgondolás a Hanság-főcsatoma vízgazdálkodásában is érez­tetné hatását. A magyar részről szükségessé váló komoly építési munkákkal népgazdasági terveink­ben még nem számolunk. A munkálatok közeli végrehajtása még nem valószínű. A határt átlépő vízfolyások vize tisztán, vagy el­fogadható minőségben érkezik területünkre. így a hasznosításnak minőségi szempontból nincs különö­sebb akadálya. Csehszlovákia A magyar—csehszlovák közös Duna-szakaszon és közvetlenül felette, osztrák területen kedvezőek a vízerőhasznosítási lehetőségek, amelyek kihasználá­sáról államközi tárgyalások folynak. Ugyancsak je­lenleg vannak kialakulóban a csehszlovák—ma­gyar Felső-Duna szabályozásának elvi alapjai. Bár az erőművek az energia napi csúcsigényét hivatot­tak kielégítem, a nagymarosi vízlépcső bögéie azonban részben kiegyenlítő tározó szerepét töltené be. ezért a tervezett munkák végrehajtása nem változtatná lényegesen a Duna víziárási viszonyait. A Duna csehszlovák, osztrák és bajor mellékvíz­folyásain egvre nagyobb mértékben épülnek ki a tározók leginkább vízerőhasznosítási célból. Ener­getikai szerepükből következik, hogy a nagyobb teljesítmény elérése érdekében az energiaigénye- sebb téli hónapokban bocsátanak le a természetes­nél nagyobb vízhozamot és a tavaszimyári időszak­ban töltik tározóikat. Így a mezőgazdasági szem­pontból mértékadó kisvízű nyárutó idején vízho­zamnövelő hatásukra nem számolhatunk, legfeljebb az remélhető, hogy akkorra a tározók feltöltőd­nek és így a kritikus időszak természetes hozamai nem csökkennek. A magyar—csehszlovák közös Ipoly-szakaszon, továbbá az Ipoly felső szakaszán és mellékvizein Csehszlovákia — az 1950-es évek végén az Ipolyra vonatkozóan készített általános vízgazdálkodási ta­nulmányterv szerint — számos tározó építését ter­vezi. Az Ipolyon tervezett rárosi tározó közös ér­dekű mű lenne. Mindkét fél beható előtanulmányo­kat és feltárásokat végez. A tározók az Ipoly vízjá­rását gyökeresen meg fogják változtatni; a mini­mális vízhozamok nagyságrenddel emelkedné­nek, az árvízhozamok lényegesen csökkennének. Folyamatban van az Ipoly nagyvízi szabályozásá­nak tervezése is. A nagyvízi szabályozás következ­tében — a tározókat figyelmen kívül hagyva — az árvízhozamok növekedése és az árvízszintek emel­kedése várható. A Sajó völgyében a határtól számított 28 km hosszú szakaszon mederrendezési munkákat végez­nek, amelyek a csehszlovák becslések szerint az ár­vízi hozamoknak mintegy 20%-os növekedésével járnak. A kisvizek hozamáról azt közölték, hogy a Gölnic és az Anilica átvezetése a Sajó kisvízi ho­zamait növelni fogja. Jelenleg csak a Gölnic patak völgyéből van átvezetés, azonban ez a Sajó magyar szakaszán még nem növeli jelentősen a kisvízi ho­zamokat, annál kevésbé, mert a vízátvezetés a min­denkori vízenergiaigények függvénye. A Bódván mederrendezési, vízgyűjtőterületén pe­dig lecsapoiási munkákat terveznek, amelyek ha­tására az 1% előfordulási valószínűségű árvízi ho­zamok 100 m3/s-ról mintegy 150 m3/s-ra emelked­nének. A Hermádon érkező vízhozamok megváltozására is számítani lehet már a közeljövőben, a Ruzsin víztározó (1965—75) a kisvízi hozamokat megkét­szerezi, az árvízi hozamokat azonban nem csök­kenti számottevően. A Bodrog folyó vízhozamaival kapcsolatban már hosszabb ideje folyik tárgyalás Csehszlovákiával. Csehszlovákia bejelentette, hogy mind a saját, mind pedig a Szovjetunió részéről maigyobbarányú vízrendezési munkákat fognak végrehajtani és azok az árvízi hozamok növekedésével járnak. A kisvízi hozamok emelkedésével is lehet számolni, mivel két tározó építését tervezik (Velká Domasa és Vi- horlát). A Tiszával közvetlen kapcsolatban Csehszlovákia csak kis szakaszon érdekelt, ott jelentős vízkivé­telt tervez. 1 Az Ipoly érkező vize aránylag tiszta, mind ipari, mind öntözési célra alkalmas, csupán közegészség- ügyi szempontból minősül kissé szennyezettnek. A Sajó már a határ előtt nagyon szennyezett vizet szállít. A Bódva vizének minősége nem kifogásol­ható. A Hemád vize elfogadható minőségű, idősza­kosan azonban szennyezett víz is érkezik medrébe. A Bodrog vize kissé szennyezett, időközönként pel­eiig nagyon szennyezett. A nem tiszta vizű víz­folyások minőségének javulására a jövőben nem számíthatunk, sőt bizonyosnak vehetjük, hogy a Hemád vizének minősége a Kassa környéki ipar- telepítések miatt tovább fog romlani. Szovjetunió A Tisza folyó vízjárásának lényeges megváltozá­sára a közeljövőben nem lehet számítani. Kisebb vízrendezések, továbbá néhány kisebb, vagy köze­pes tározó sem gyakorol számottevő befolyást a vízjárásra, esetleg a kisvíZhozamok időbeni eltoló­dását, vagy némi növekedését okozhatja,. Vízminőség tekintetében a Tisza érkező vize tiszta. 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom