Virrasztó, 1975 (4. évfolyam, 3. szám)
1975-01-01 / 3. szám
«Pontosan 350 évvel Báthori Endre bíboros meggyilkoltatása után5 — az ugyanonnan jövő hatalom először élőhalottá, majd tényleges halottá tette Márton Áront, Erdély püspökét. A régi legenda beteljesedett: Csíkszentdomonkos fia engesztel falujának bűneiért, — vagy helyesebben: azért, hogy eszközül adták oda magukat a falujabeliek az idegennek és megölték azt, aki Erdély legnagyobb fejedelmének ígérkezett.» — írja Szalay Jeromos «Vértanú Püspök Vértanú Népe» című könyvében.6 A szabad világ még nagyobb részvétlenséggel figyelte a kettős járomban szenvedő erdélyi magyarok—székelyek és hitvalló püspökük magyarságukért, ősi hitükért folytatott legendás, hősi küzdelmét a magyarirtó, balkáni román nacionalizmussal és az ázsiai pánszláv-bolsevizmussal szemben, mint a trianoni magyarság és Mindszenty bíboros küzdelmét. De annál többen akadtak, még a magyarok, sőt az erdélyiek között is, akik rosszaié fejcsóválással kísérték és gáncsolták hősi küzdelmét. Pedig az ő küzdelme sok tekintetben hősibb, legendásabb volt, mint Mindszenty bíborosé.7 Neki nemcsak az istentelen, pánszláv-bolsevizmussal szemben kellett megvédenie a magyarság szabadságát, hitét, ősi kultúráját, hanem szembe kellett szállnia a balkáni cselszövés, árulás, sátáni kegyetlenség magasiskoláján ki tenyésztett román nacionalizmussal is, amely nyíltan és bevallottan az erdélyi magyarok és székelyek kiirtására tört és amelynek apokalipszisba illő szörnyű, állati vérengzésétől a CSEKA, GPU kegyetlenkedéseihez hozzászokott orosz hordák is megborzadtak. 8 Mögötte nem álltak Grösz érsekek, Péteri püspökök, Endrédy apátok, Kiss Szalézok és egy ország lakossága nemzetiségre, vallásra való tekintet nélkül, ö, még idegen nemzetiségű püspöktársaitól is magára hagyatva, csak a román tengerben valóban maroknyi székelységet és az 50 éves román uralom alatt tervszerűen irtott erdélyi magyarságot tudhatta maga mögött. És ő mégis, mint püspöki címe5 Báthori Endre bíboros, Erdély fejedelmének (1598—99.) seregét Mihály, havasalföldi oláh vajda a Báthoriakat gyűlölő székelyek segítségével Nagyszebennél szétverte és a csatából menekülő fejedelmet 1599. október 31-én Csíkszentdomonkos határában ördög Balázs több fejszecsapással megölte. (375 éve.) “ Szalay Jeromos ezt a munkáját 1952-ben írta abban a hiszemben, hogy Márton Áron a börtönben meghalt. Remek munkája, amely az erdélyi kérdés kis-kátéja, röviddel azután francia- és angol nyelven is megjelent. 1 Félreértés ne essék, ezzel egy pillanatig sem óhajtom Mindszenty bíboros hősi helytállását, küzdelmét és egyéni nagyságát kisebbíteni, de aki Márton Áronról ír, annak kötelessége ezt a történelmi hűség kedvéért megjegyezni. 8 1944 őszén Észak-Erdélybe betört Maniu-gárdisták 15 000 székelyt olyan állati kegyetlenséggel öltek meg, hogy attól az oroszok is megborzadtak és a Maniu-gárdistákat Észak-Erdélyből kiparancsolták, ott ideiglenesen orosz közigazgatást vezettek be. (Csíkménasági: Oláh vérengzések Erdélyben, Lármafa 1963. évi 3., Virrasztó III. évi. 1., K.M.Ü. 1972. május 5—12—i számai.) 770