Virrasztó, 1973 (3. évfolyam, 3-4. szám)
1973-04-01 / 4. szám
Dél-Magyarország Felszabadító Tanácsa A pécsi püspökséghez tartozó részeket a diakovári püspökséghez csatolták A délvidéki magyar katolikusok havilapja, az Újvidéken megjelenő «Hitélet» 1972. évi februári számában minden megjegyzés nélkül az alábbi hírt közölte: «Baranya és Észak-Szlavónia plébániáit végérvényesen a Djakovói Egyházmegyéhez csatolta a Szentszék.» A jugoszláviai katolikus egyház évek óta folyamatban lévő átszervezése során, a szabadkai püspökség megszervezését s a bánáti apostoli adminisztratúrának a belgrádi érsekségtől történt elválasztását követően, a Szentszék legújabb intézkedésével a pécsi egyházmegyéhez tartozó Baranyai Háromszög területét, valamint a Dráván túli két esperességet a zágrábi érsekség alá rendelt diakovári püspökség joghatáskörébe utalta. A Szentszéknek ez az intézkedése a tényleges helyzeten nem változtatott, hiszen e területek már 1923 óta a diakovári püspök alá tartoztak, aki e területek apostoli adminisztrátora volt. Mégis a magyar emigráció nem mehet el szótlanul e hír mellett, hiszen ez az első eset, amikor a történelmi Magyarország részét képező területet egy, a történelmi Magyaroszág területén kívüli püspökséghez csatoltak. A Szentszéknek ez az intézkedése egyházi vonalon is megerősíti e területnek a Horvát Népköztársasághoz való politikai odatartozását. Ezzel egyházi vonalon is csak súlyosbítja a nemzeti létében már amúgy is fenyegetett baranyai és szlavóniai magyarság helyzetét. Ugyanakkor alátámasztja az emigrációs horvátságnak e területre bejelentett igényét. Minden bizonnyal az emigrációs magyarság széles rétege előtt eddig nem volt ismeretes az a tény, hogy a pécsi püspökség területe átnyúlt a Dráván is. Ez még abból az időből származik, amikor maga Baranya vármegye is átnyúlt a Dráván s így az 1009-ben alapított pécsi püspökpökség joghatásköre kiterjedt Baranya vármegyének e Dráván túli részére is. 32
