Virrasztó, 1973 (3. évfolyam, 3-4. szám)

1973-04-01 / 4. szám

Az oklevelek tanúsága szerint az 1918 előtti Verőcze vármegye dolnji—mihojláci, eszéki és nasicei, egykor Necske járásai tartoztak Baranya vármegyéhez. A pécsi püspökség területe még tovább nyúlt, egészen a Száváig s keleten a mai Erdőd—Mitrovica vonalán volt határos a Kalocsai-Bácsi érsekséggel, mely kezdetben egész Szerém megyét is magában foglalta. A honfoglaló magyarság ugyanis nemcsak a Dráva északi, de a déli partjait is birtokba vette s így a magyarság településterülete egészen a Mohácsi vészig a Dráva— Száva közének egész keleti felét is magában foglalta. Ez a magyarság a török hódoltság idején, néhány falu kivételével, teljesen elpusztult. Mária Terézia ezért rendelte e területeet a horvát bánjoghatásköre alá, de e területekről (melyek ekkor nyerték a Slavónia nevet, mely eredetileg a Dráva—Száva közének nyugati felét jelentette) a magyar országgyűlés végérvényesen csak az 1868-as magyarhorvát kiegyezés keretében mondott le Horvát-Szlavónország javára. A szerémi, majd a diakovári püspökségek megszervezése eredményeképpen a pécsi egyházmegye területe fokozatosan visszahúzódott a Dráva felé. így az első világháború előtt már csak 13 plébániára szorítkozott.

Már az első világháború előtt felvetődött a kérdés, vajon nem volna-e célszerű a pécsi egyházmegyének a Dráván túli részét átengedni a horvát egyháznak, hogy ennek ellenében a zágrábi püspökséghez tartozó Muraközt valamelyik magyar (Veszprém) püspökséghez csatolják.1 H. E.

1 Margitai József: «A horvát—szlavónországi magyarok sorsa.»

(184—185. oldal.)

A temesvári püspökség mai helyzete

A trianoni béke az ősi, Szent István alapította Csanádi egyházmegyét három részre szakította. Glattfelder Gyula csanád-temesvári püspök 1922-ben kénytelen volt elhagyni Temesvárt és székhelyét Szegedre tette át. A Szentszék 1923. február 17-én kelt rendeletével a Csanádi egyházmegyének Romániához csatolt részét apostoli adminisztratúrává szervezte s a postoli adminisztrátorává Msgr. Pacha Ágostont nevezte ki. A román állam és a Szentszék közt már létrejött, de csak 1929. június 11-én ratifikált konkordátum értelmében XI. Pius pápa 1930. június 5-én kelt «Solemni conventione» kezdetű bullájával az apostoli adminisztratúrát önálló temesvári püspökséggé szervezte át s ez új egyházmegye első püspökévé Msgr. Pacha Ágoston eddigi apostoli adminisztrátort nevezte ki. (1930. október 16.)

33