Virrasztó, 1973 (3. évfolyam, 3-4. szám)

1973-04-01 / 4. szám

A szabad földön élő magyarok sokat olvastak már Erdély jelenlegi rohamos fejlesztéséről, iparosításáról, modernizálásáról, de csak kis, rövid híreket. Így nem lesz érdektelen, ha az Üj Élet számai alapján részletesebb ismertetést adok a végbement változásokról, még akkor is, ha azzal a féltve őrzött, drága emlékeket kissé megtépázom...

*

Kolozsvár, az erdélyi magyar kultúra és szellemi élet ősi fellegvára, nem a régi többé. Nemcsak azért, mert a háború alatt elpusztított, megrongált épületek helyébe új, modem épületeket építettek, hanem főleg azért, mert a modern épületekkel amúgy is megbontott, elcsúfított ősi város körül gombamódra nőttek ki az egészen modem, új városrészek, amiket majdnem kizárólag románokkal telepítettek be.

«Kolozsváron, az Alvema utca 65. szám fölött ülünk lakásszentelőt, s azért ’fölött’, mert vendéglátóim... a negyedik emeletre költöztek ...

Múlt év decemberig 14 200 lakást adtak át Kolozsváron öt esztendő alatt, s ebben nincs benne az idén átadott lakrészek száma. Vendéglátóim tán épp a tizenötezredik lakrészbe költöztek... Az Alverna telep — az írisz, a Horea út, a Mihai Viteazul tér, a Kétvízköz, a Rákóczi út — Donát út és a Györgyfalvi negyed után — Kolozsvár hetedik új városnegyede.

... alig két évtized alatt Kolozsvár minden nyolcadik családja új lakásba költözött! S ha ezt a megadott adatot megszorozzuk az országos átlaggal — mert nyilvánvaló, hogy Kolozsvár lendületes újjáépülése nem valami kiváltságos helyzet —, akkor kiderül, hogy az új honfoglalók serege egy kisebbfajta népvándorlásnak felel meg.» (Űj Élet 1971. március.)

És ez így is van, mert amíg 1941-ben Kolozsvár 110 956 lakosából

csak 9,1 °/o volt román, a hirtelen megnagyobbodott város 193 375

főnyi lakosából ma több, mint a fele román.

De még gyökeresebb változást idéz elő nemcsak Kolozsvár, hanem az egész Szamos völgye képében és életében az ott folyó vízerőműépítkezés.

«Kolozsvár lakossága úgyszólván észre sem vette, hogy gigantikus munkatelep létesült a szomszédságában. Épül a Meleg- és Hideg- Számos vízi energiáját hasznosító erőműrendszer....

... Ennek érdekében két nagy völgyzáró gátat építünk. Az elsőt a Meleg-Szamosra, Belis község alatt: a száz méter magas gátfal mögött mintegy negyedmilliárd köbméter vizet befogadó tó keletkezik ... A második, kilencven méter magas völgyzáró gátat Tarnitán emeljük: az itt keletkező kétágú tóban hetven millió köbmétert tudunk tartalékolni... Egy harmadik gyűjtőmedence is épül... Hi20