Virrasztó, 1973 (3. évfolyam, 3-4. szám)

1973-04-01 / 4. szám

CSlKMÉNASÂGI: Metamorphosis Transsylvaniae Nemrég kezembe került a Marosvásárhelyen szerkesztett és Buka­restben nyomott, meglepően nívós ŰJ ÉLET című képeslap néhány 1970—71. évi száma. Olvasgatva ezeket a számokat, önkéntelenül APOR PÉTER (1676—1752) «Metamorphosis Transsylvanie» című, örökbecsű munkája jutott eszembe, amiben a régi erdélyi szokásokat gyűjtötte össze, hogy megmentse azokat az utókor számára és egyben tiltakozzon a magyar szokásokat megrontó német «náj módi» ellen. Megdöbbentő az a változás, ami Erdélyben, csak e számok tanú­sága szerint, napjainkban végbemegy. Ha úgy hirtelenében haza­vetődnénk, alig ismernénk rá az ősi magyar életformát, kultúrát évszázadokon keresztül híven őrző drága földre, ahonnan 25 évvel ezelőtt elsodort minket a sors zivatarja. A két világháború között a királyi Románia, mivel nem volt biztos a szerzett zsákmány birtoklásában, mindent elkövetett a csak gyar­matnak tekintett Erdély kiuzsorázására, elszegényítésére, balkanizá­­lására. Ennek a rövidlátó politikának köszönhető, hogy a Székely­föld, a határmenti területek és a városok — jóllehet a magyar értel­miségiek, szak- és kétkézi munkások tekintélyes része kénytelen volt a puszta megélhetésért kivándorolni, vagy a Regátba áttelepülni — a legutolsó időkig megtartották ősi magyar jellegüket. Ezzel szemben a kommunista Románia eleitől kezdve más politikát folytatott. A «felszabadulás» után elmenekült, kiirtott, eldeportált magyarok helyébe háromszor-négyszer annyi románt telepített be. 1956 után, de különösen Ceausescu uralomrajutása óta, pedig meg­kezdték Erdély szédületes iramban való iparosítását, fejlesztését, modernizálását, amivel nemcsak a városok, ipartelepek és egész vi­dékek ősi magyar jellegét változtatták meg, hanem az újonnan léte­sített városnegyedekbe, ipartelepekre újabb és újabb «honfoglaló» román tömegeket telepítenek be, míg a magyar értelmiségiek és munkások kénytelenek tömegesen a Regátba áttelepülni. így Erdély modernizálása, fejlesztése, iparosítása bármennyire is örvendetesnek látszik, magyar szempontból végzetesen tragikus. Ha még egy-két évtizedig tart a román uralom, Erdély és a magyarság sorsa megpecsételődött. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom