Virrasztó, 1973 (3. évfolyam, 3-4. szám)
1973-01-01 / 3. szám
nem az 1938. november 2-i Bécsi döntéssel megállapított, hanem a mai csehszlovák határvonalat fogadta el. Az «Ukrán Nemzeti Szövetségnek» (OUN) a magyar szabadságharc alkalmából 1956. október 27-én kelt Szózatát helyes nyilvántartani, éppúgy, mint az Ukrán Felszabadító Hadsereg (UPA) parancsnokságának 1944-es hadparancsát, de azt elhallgatni, hogy a szabadságharcot követő öt év múltán éppen az OUN alapvető célkitűzéseinek, így Kárpátaljára emelt ukrán igénynek publikálásával következett be a magyar—ukrán emigrációs kapcsolatok válsága, alkalmas lehet arra, hogy a magyar emigráció hamis illúziókban ringassa magát. (Miként erre dr. Ráttkay Kálmán már 1962-ben oly világos érveléssel rámutatott. — Szabad Magyarság, 1962. május 27.) S vajon a ki nem elégített, revizionista emigrációs tömörülésnek a Kárpátmedencében érdekelt emigrációi éppúgy tartózkodó magatartást tanúsítanak a területi kérdésekben, mint azt a magyar emigrációtól elvárják? — Korántsem! Az ukránok változatlanul magukénak vallják Kárpátalját, — sőt elmagyarosított ukránoknak tekintik a Nyírség és a Felvidék észak - éeleti részének görög-katolikus népét, s ezzel jelzik, hogy területi igényeik korántsem korlátozódnak a mai, Szovjetunióhoz csatolt Kárpátaljára19. A szlovákok nemcsak az 1939-es Szlovákia helyreállítását sürgetik, de az I. Bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt, zömében magyarlakta területre is igényt tartanak.20 A horvát emigráció ma már a Hefer és Jelics csoportot is beleértve nemcsak Muraközre tart igényt, de a jelenleg a Horvát Népköztársasághoz tartozó Baranyai Háromszögre, s legújabban Bácska egészére is egészen a Tisza vonaláig, (annak ellenére, hogy Bácskában a bunyevác-horvátság még ma is csak egy harmadát teszi ki az ott élő magyarságnak).21 A magyarság hallgatása tehát még azoknál az emigrációknál is, melyekhez legközelebb állunk, csak bátorítólag hatott, hogy igényeiket a magyarság kárára még csak fokozzák. is így Slypij bíboros, Lemberg ukrán görög-katolikus érseke, 1968 decemberében, Rómában fogadta az 1968 tavaszán szabadon bocsájtott, s hivatalába visszahelyezett Hopkó eperjesi görög-kaolikus püspököt, mint az ukrán görögkatolikus egyház tagját. Ezzel azonosította magát az ukránoknak a Felvidék észak-keleti részére emelt igényével. (The Ukranian Bulletin, 1969 j.anuár 15.) 20 így a clevelandi Slovak Institute által kiadott Szlovákiai térképen Szlovákiát nem 1939—1945 közti határaival tünteti fel, hanem a Bécsi döntést megelőző csehszlovák határral. (Egy térkép tanulságai — Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1956. II. 5.) A Szlovák Nemzeti Tanács dr. Durchánsky Ferdinand elnök és dr. Cierer József főtitkár aláírásával az Egyesült Nemzetekhez benyújtott 1961-es memorandumában Szlovákia déli határául ugyancsak a mai Csehszlovák határt jelöli meg. (Dr. Szilassy Béla: «A Szlovák Nemzeti Tanács Petíciója» — Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1962. IV. 15.) 18
