Virrasztó, 1972 (2. évfolyam, 4. szám, 3. évfolyam, 1-2. szám)
1972-09-01 / 1. szám
le. A már jól ismert néprajzi adatok után Mordal ismerteti Trianon előzményeit és részletesen elemzi egyenkint az utódállamok kapzsi, ultra-nacionalista politikáját, aminek következménye nemcsak az annyit hirdetett wilsoni elvek lábbal tiprása volt, hanem Közép- Európa «balkanizálása», ami az öreg kontinenset negyed évszázad múlva idegen nagyhatalmak könnyű martalékává tette. «Úgy kellett nekünk — írja Mordal — Európa Nyugaton Wilson döntőbíráskodása és Keleten Lenin diktatúrája között választhatott.» A francia Parlamentben igen kedvezőtlenül fogadták a Trianoni békét. A legkülönbözőbb politikai beállítottságú képviselők, mint Paul Boncour, François Albert, Charles Daniélou, Anatole de Monzie adtak hangot a legkeményebb bírálatnak. Felháborodtak Franciaország hálátlanságán az egyetlen nemzet iránt, amelyik 1871-ben hangját felemelte Elzász-Lotaringia német annexiója ellen. «A Trianoni béke eredménye nem lehet más, mint az örökös elégedetlenség, ami a dunai népeket egymás ellen fordítja.» Daniélou szerint «elhanyagoltuk (mi franciák) a Habsburg birodalom fenntartásának a lehetőségét. Ez az elképzelés, fenntartván a századok alatt létrehozott építményt, csökkentené az ellentétek okait Közép-Európában. Franciaországban a túlnyomó többség jóváhagyta volna, különösen federális alapon. Sajnos, a wilsoni elképzelések győzedelmeskedtek, olyan különleges ellentmondásokkal, mint Csehszlovákia csehekkel, németekkel, morvákkal, magyarokkal, szlovákokkal és ruténekkel ... cseh kisebbséggel... De a nemzetiségi függetlenség elvét alkalmazni akaró emberek legsúlyosabb tévedése 3 millió határmentén élő magyar kizárása az Anyaországból! Ki hiteti el nekünk, hogy ezek a magyarok, akiknek mindenki ismeri mély nemzeti ösztönét, elfogadják testvéreiktől való örök szétválasztást?» A Francia Szenátusban A. de Monzie sem volt kevésbé szigorú: «A Történelem pszihológusai sohasem fogják tudni megmagyarázni, hogy a francia felelős politikusok miért törtek olyan makacsul egyedül Magyarországra .. . Milyen nérói őrültség késztette őket ilyen irredentizmusra? ... Milyen tévelygés útján pontosan azok az emberek, akik világgá kiáltották a nemzetek önrendelkezési jogát, vettek el a magyaroktól városokat, ahol néhány kivételtől eltekintve az egész lakosság magyarul beszél, magyar a származása, szíve és a kultúrája? ... A Trianoni és Saint-Germain-i békék fogalmazói egy új Bábel építőmesterei lettek, akiknek védelmére még a tájékozatlanság sem hozható fel.» A Történelem azóta meghozta ítéletét a Trianoni béke felett. Churchill így fogalmazta meg ezt 1950-ben: «Századok alatt, a Német-Római Szent Birodalom örököse, az Osztrák—Magyar Monarchia, egy közös élet keretében csak előnyöket hozott gazdasági és biztonsági szempontból számos nemzetnek, amelyek közül egyiknek 15
