Virrasztó, 1972 (2. évfolyam, 4. szám, 3. évfolyam, 1-2. szám)
1972-06-01 / 4. szám
— Dehogy zavar engem képviselő úr; én ide vagyok internálva és nagy öröm számomra az, ha egy politikussal beszélhetek! — Ha szabad érdeklődnöm, csak nem politikai okokból internálta önt ide egyházi felsőbbsége? — Felelet helyett ő csak igent int fejével; mire én tovább kérdezek. — Ha pedig így van,úgy engem, a politikust, kétszeresen érdekel az internálás oka! — A trieszti kérdés — feleli ő mogorván. — Igen, Trieszt a kiindulópont, de tovább is van, mert Tito nélkül már elvesztettük volna Triesztet. Én tehát Tito pártján vagyok, mert ha Tito megkapja Triesztet, úgy azt csak hozzánk, Szlovéniához csatolhatja. Titóért folytatott propaganda miatt vagyok internálva. — A kommunista, kegyetlen Tito híve ön, a katolikus pap? — kérdeztem megdöbbenve. — Igen, képviselő úr és ezt önnek, a politikusnak, kell elsősorban megértenie. Értse meg! Triesztet csak a szláv Tito mentheti meg számunkra. Tudom, hogy Tito is meg fog halni és rendszere meg fog bukni, de Trieszt akkor már szláv és Szlovéniáé lesz. Azt tőlünk többé senki el nem veheti. Ügy-e, most már ért engem képviselő úr? — — Nem gondol arra, plébános úr, hogy elveheti önöktől Triesztet Sztálin, aki szintén meghalhat és akkor, az ön elmélete szerint, az oroszoké lesz Trieszt? — volt hirtelen válaszom, amelyet a plébános úr nagy megütközéssel fogadott. — De kérdésére felelve — folytattam — ki kell jelentenem, miszerint egyáltalában nem értem meg azt, hogy ön, a katolikus pap, annak az istentelen Titónak híve, aki százszámra ölette meg a katolikus papokat, — egyéb tömeg és egyéni — gyilkosságairól nem is beszélve. A hit, az Isten ügye, felette áll a politikának, ha még olyan hazafias célt szolgál is. — — Kérem, kérem — idegeskedik a plébános —, ha Tito kivégeztette azokat a papokat, úgy azok bizonyára okot szolgáltattak arra. Én ezt szentül hiszem! Beláttam, ezen a téren nem boldogulok ezzel a fanatikus emberrel, megkíséreltem tehát egy másik utat. — Mondja csak, plébános úr, minek Szlovéniának a trieszti kikötő? Hiszen ha az nemzetközi lenne, úgy önök is használhatnák s nem volna semmi gondjuk? — kérdezem a nagy politikust. — Szlovénia áll, vagy bukik Trieszt birtokával! — jelenti ki kategorikusan a kis Szlovénia nagy politikai aspirációinak lelkes szószólója. — Azt mi már tudjuk — folytatja —, hogy a nemzetközi Triesztben nekünk lesz a legkisebb szavunk és az úr ott az angol, esetleg az ősi ellenség, az olasz lesz. Ebből mi nem kérünk. Területileg is hozzánk tartozik Trieszt, tehát az csak a miénk lehet. — — No, ez nem olyan bizonyos, plébános uram! Ön is tudja, hogy Szlovénia magasan, a tenger felett, a hegyek között fekszik és hogy 26
