Virrasztó, 1972 (2. évfolyam, 4. szám, 3. évfolyam, 1-2. szám)
1972-10-01 / 2. szám
A Rendiségnek köszönhető, hogy Magyarország önállóságát jogilag sohasem adtuk fel: a Szent Korona és Alkotmányunk ország-világ előtt hirdették a megszakíthatatlan jogfolytonosságot. Ha tehát a magyarság a sors üldözöttje is volt, Mohácstól a XIX. század közepéig és sajátos világa pusztult is, mégis átmentette az új korszakba népi és nemzeti öntudatának teljes tartalmát. A magyarságnak két évszázadon keresztül ai saját királyaival szemben kellett védelmeznie jogait, alkotmányát, de az örök magyar hivatástudat töretlenül élt népünkben. 1848-ban ragyogó nagyszerűségben jelentkezik a Nemzet élniakarása, azonban az európai koreszmék hatása alatt ifjúságunk túlhangsúlyozza a szabadelvűség frazeológiáját s ennek folytán a Nagy Alkotóval, gróf Széchényi István szemben Kossuth Lajos radikális irányzata kerekedik felül. A Habsburg-ház, — amely még mindig az össznémetség fölötti uralom illúziójában él, — a nemzetiségeket lázítja fel a magyarság ellen: főleg a szerbeket, az oláhokat és a horvátokat. Ezek a népek azután vérengzéseikkel véget vetnek minden békés kiegyezés lehetőségének. A Délvidéken és Erdélyben többezer magyar család esik áldozatul ezeknek a tömeggyilkosságoknak, a legtöbb esetben császári tisztek vezetése és bujtogatása következtében. Amikor pedig a magyar kormány hirtelenében felállítja a honvédséget, amelyhez a császári haderőből sok tiszt és legénység is csatlah kozik, — a császári hadsereg minden vonalon vereséget szenved. Közben a tehetetlen, de jóindulatú V. Ferdinánd császár-király lemond a trónról fivére, Ferenc Károly trónörökös javára, aki ugyancsak lemond trónigényéről és helyette 1^48. december 2-án 18 éves fia, Ferenc József vette át az uralmat. A háború végzetes következményekkel járt mindkét félre nézve. Schwarzenberg Félix herceg elnöklete alatt az osztrák kormány kiadta az új birodalmi alkotmányt, mely Magyarországot megfosztotta alkotmányától és az Összmonarchia egyik alkotó részévé tette. Erre a magyar képviselőház a debreceni Nagytemplomban tartott nemzetgyűlésen 1849. április 14-én a Habsburg-házat trónvesztettnek nyílvánította és Kossuth Lajost kormányzónak megválasztotta. A sorozatos katonai vereségek hatása alatt Ferenc József az orosz cártól kért segítséget, aki Paskievics herceg vezetése alatt 200 000 főnyi hadsereget küldött Magyarország ellen. Ezzel az óriási túlerővel szemben nem tudott megküzdeni a fiatal magyar honvédség, ezért Görgey Arthur tábornok, — akinek Kossuth átadta a teljhatalmat —, 1849. augusztus 13-án Világosnál, Rüdiger orosz tábornok előtt letette a fegyvert. Az elbukott magyar Nemzet sorsai Schwarzenberg és Haynau kezébe volt letéve. Az orosz cár kegyelemre intette Ferenc Józsefet, de ő miniszerelnöke és Haynau befolyása alatt állott, akik előbb 9
