Virrasztó, 1972 (2. évfolyam, 4. szám, 3. évfolyam, 1-2. szám)

1972-10-01 / 2. szám

A Rendiségnek köszönhető, hogy Magyarország önállóságát jogilag sohasem adtuk fel: a Szent Korona és Alkotmányunk ország-világ előtt hirdették a megszakíthatatlan jogfolytonosságot. Ha tehát a magyarság a sors üldözöttje is volt, Mohácstól a XIX. század köze­péig és sajátos világa pusztult is, mégis átmentette az új korszakba népi és nemzeti öntudatának teljes tartalmát. A magyarságnak két évszázadon keresztül ai saját királyaival szem­ben kellett védelmeznie jogait, alkotmányát, de az örök magyar hivatástudat töretlenül élt népünkben. 1848-ban ragyogó nagyszerűségben jelentkezik a Nemzet élniaka­­rása, azonban az európai koreszmék hatása alatt ifjúságunk túl­hangsúlyozza a szabadelvűség frazeológiáját s ennek folytán a Nagy Alkotóval, gróf Széchényi István szemben Kossuth Lajos radikális irányzata kerekedik felül. A Habsburg-ház, — amely még mindig az össznémetség fölötti uralom illúziójában él, — a nemzetiségeket lázítja fel a magyarság ellen: főleg a szerbeket, az oláhokat és a horvátokat. Ezek a népek azután vérengzéseikkel véget vetnek minden békés kiegyezés lehe­tőségének. A Délvidéken és Erdélyben többezer magyar család esik áldozatul ezeknek a tömeggyilkosságoknak, a legtöbb esetben császári tisztek vezetése és bujtogatása következtében. Amikor pedig a magyar kormány hirtelenében felállítja a honvéd­séget, amelyhez a császári haderőből sok tiszt és legénység is csatlah kozik, — a császári hadsereg minden vonalon vereséget szenved. Közben a tehetetlen, de jóindulatú V. Ferdinánd császár-király lemond a trónról fivére, Ferenc Károly trónörökös javára, aki ugyan­csak lemond trónigényéről és helyette 1^48. december 2-án 18 éves fia, Ferenc József vette át az uralmat. A háború végzetes következményekkel járt mindkét félre nézve. Schwarzenberg Félix herceg elnöklete alatt az osztrák kormány ki­adta az új birodalmi alkotmányt, mely Magyarországot megfosztotta alkotmányától és az Összmonarchia egyik alkotó részévé tette. Erre a magyar képviselőház a debreceni Nagytemplomban tartott nemzet­­gyűlésen 1849. április 14-én a Habsburg-házat trónvesztettnek nyíl­vánította és Kossuth Lajost kormányzónak megválasztotta. A sorozatos katonai vereségek hatása alatt Ferenc József az orosz cártól kért segítséget, aki Paskievics herceg vezetése alatt 200 000 főnyi hadsereget küldött Magyarország ellen. Ezzel az óriási túlerő­vel szemben nem tudott megküzdeni a fiatal magyar honvédség, ezért Görgey Arthur tábornok, — akinek Kossuth átadta a teljhatalmat —, 1849. augusztus 13-án Világosnál, Rüdiger orosz tábornok előtt le­tette a fegyvert. Az elbukott magyar Nemzet sorsai Schwarzenberg és Haynau kezébe volt letéve. Az orosz cár kegyelemre intette Ferenc Józsefet, de ő miniszerelnöke és Haynau befolyása alatt állott, akik előbb 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom