Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)
1971-03-01 / 4. szám
Kosovo Polje A régi Rigó Mezőről jönnek a nyugtalanító hírek. Jugoszlávia létesítésének 25-ik évfordulóján véres tüntetések robbantak ki Pristinában, a Kossovio Methhija tartomány fővárosában, amelynek a lakossága 70 °/o-ban albán, 25 °/o szerb, a többi török, montenegrói és macedón. Az 1,2 millió albán tényleges jogegyenlőséget, autonom köztársaságot követel. A 25 év alatt kialakult albán értelmiség vezető helyet követel magának, amelynek révén, előbb-utóbb, robbantással vagy anélkül, az Albániához való csatlakozás következik. És ez a mozgalom áthat a Bácskára, a Vajdaságra is, amely a hírek szerint ugyancsak megkapja a szocialista köztársaság címét. Tito birodalmát már kikezdi a szabadság és a fejlődés eszméje. * Amikor 1915-ben Péterváron azt a parancsot kaptam, hogy a vezetésem alatt álló vasúti parancsnokság egész személyzetével és teljes felszerelésével együtt induljon a rigómezei Mitrovicára, nem sejtettem, hogy ott kell 3 évet töltenem. Előbb mint vasúti állomás parancsnok, majd a Körzeti parancsnokság pénzügyi osztályának végül mint az egész polgári közigazgatás vezetője. Akkor, a 70 km hosszú és 15 km széles, 600 méter magas völgykatlant — amelynek központja akkor Mitrovica volt — főleg albánok lakták. A katolikus albánok kézműves iparral foglalkoztak és főleg a városban laktak. A mohamedán albánok mind a városokban (ahol mint kereskedők), mind a vidéken éltek (ahol mint állattenyésztők tanyáztak.) A szerbek kis számban az első balkánháború után telepedtek le és kereskedéssel foglalkoztak. A törökök — a hajdani urak elfogy óban voltak — erősen tartották hitüket. A szultán Kis-Ázsiában adott nekik házat, földet, de akik ott maradtak, gondosan vigyáztak tekintélyükre. Cigaretta és a feketekávé volt a főfogyasztásuk. Csak birkahússal éltek és azt is csak nagy ünnepeken. Volt még egynéhány spanyol zsidó kereskedőcsalád is. Voltak még kuco oláhok is, akik úri módon éltek — ki tudja miből? Valutát általában csak egyet, az aranyat ismerték és azért, ha valaki csalt, a vérével fizetett. Rigómezőnek mohamedán jellegét I. Murad szultán adta, aki 1389-ben törte össze az egykori Dusán cár birodalmát. II. Murad szultán pedig 1448-ban — Hunyadi János ellen vívott csatában — a magyar befolyást szüntette meg. A Központi Hatalmak 1915 őszén verték le a szerbeket. A népesség jellege az albán volt, akik azonban még törzsrendszerben éltek és eléggé elmaradottak voltak. Kultúrát vallásuktól kaptak. A Rigómezőt .egészen Kumánov-ig, már akkor is maguknak követelték. A győztes Monarchia nem állta útját e törekvéseknek és igyekezett köztük kultúrát terjeszteni. A magyarok igen népszerűek 39
