Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)

1971-03-01 / 4. szám

a Képzőművészeti Főiskolának magyar tagozata volt, s állami segítséggel magyar irodalmi hetilap indult, az Utunk, a Korunk nagynevű szerkesztőjének, Gaál Gábornak a vezetésével. 1954-ben Marosvásárhelyt indult új irodalmi folyóirat, az Igaz Szó, 1956- ban újra megjelent a Korunk is, világnézeti szemleként. A magyar írók műveit állami kiadók adják ki, a magyar színházak — Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Szatmáron, Sepsiszentgyörgyön, Temesváron — a román színházakhoz hasonló állami támogatást élveznek, a magyar írók a Román, illetve a Romániai Írószövetség tagjai... Vagyis az irodalmi élet szervezetei kiépültek ... Tehetségek is születtek; Erdély a felszabadulás után is a tehetségek termőföldjének bizonyult. Csoportosan jelentkeztek az új ígéretek (Sütő András, Bajor Andor, Szász János, Székely János, Kányádi Sándor, Paskándi Géza, Márki Zoltán, Papp Ferenc, Fodor Sándor, Katona Szabó István, Lászlóffy Aladár, Szilágyi Domokos, Veress Zoltán, Varró János, Dávid Gyula, Hajdú Győző, Kántor Lajos, Láng Gusztáv és mások), s azonnal, vagy néhány esztendei hallgatás után a felszabadulás előtt indult polgári írók is tollat fogtak. ..

A felszabadulás óta huszonöt év telt el... Ennek a korszaknak a belső lüktetését, törekvéseit és továbbvezető áramlatait azonban hosszú éveken keresztül kevésbé ismerhettük, mint akár a felszabadulásukért küzdő afrikai népek irodalmát.

A csehszlovákiai magyar irodalomról már tudományos feldolgozások beszélnek (Turczel Lajos: Két korszak mesgyéjén, Bratislava, 1967; Csanda Sándor: Első nemzedék, Bratislava, 1968). Megjelent a jugoszláviai magyar irodalom története is (Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története, Növi Sad, 1968), de a romániai magyar irodalomról még tudományos igényű tanulmányok alig olvashatók. 1969-ben végre megjelent A romániai magyar irodalom története is, Sőni Pál szövegezésében... Szinte hihetetlennek tűnik ez a mulasztás, hiszen Romániában számos magyar tudós és irodalomkritikus él, jóval több, mint Csehszlovákiában vagy Jugoszláviában (Balogh Edgár, Jancsó Elemér, Csehi Gyula, Jordáky Lajos, Kakassy Endre, Sőni Pál, Szigeti József, Hajdú Győző, Gálfalvi Zsolt, Jánosházy György, Láng Gusztáv, Kántor Lajos, Földes László, Izsák József, Szőcs István, Benkő Samu, Veress Dániel, Dávid Gyula, Varró János és mások)... Még a középiskolások számára sem volt tankönyv a romániai magyar irodalomról tizenkilencesztendőn keresztül. 1968-ban jelent meg egy irodalomtörténeti jellegű szöveggyűjtemény, amelyben a már korábban kitagadott Kuncz Aladár, Tamási Áron, Áprily Lajos, Dsida Jenő és Szabédi László is szerepel és a magyarországi írók közül is több alkotó (Illyés Gyula, Németh László, Lengyel József, Déry Tibor, Váci Mihály). A fél évszázados romániai magyar irodalom történe20