Virrasztó, 1971 (1. évfolyam, 4. szám, 2. évfolyam 1-2. szám)

1971-03-01 / 4. szám

Káinnak nem volt elegendő, hogy meggyilkolta Ábelt. Káin a testvérgyilkossághoz hozzáadta a közönyt és a gúnyt: «Vajon őrzője vagyok-e tesvérenmek?» — kérdezte. Amint tudjuk, a két testvér története folytatódik napjainkig. Egyfelől Ábel halála apja és anyja keserve közepette, másrészt, Káin,a gyilkos, aki megvetéssel borítja el áldozatát és ezer kifogást talál a maga mentségére ...» Majd a szovjet totalitárius rendszerről szólva, a bíboros így foly­tatta: — «Tamerlán idői tértek vissza! A XX. század közepén nép­irtásokat, tömeges elhurcolásokat és gyilkosságokat kell siratnunk, amilyen a katyni erdőké és a budapestieké. De ez nem elegendő! Semmi borzalmat nem éreznek kezetfogni az új Dzsingisz kánokkal. Sőt! ki-ki azon igyekszik, hogy elsőül szoríthasson kezet és vált­hasson mosolyt velük...» «Amikor Hitler Rómába jött, — mondta Ottaviani bíboros —, a pápa elhagyta a várost. Ma mindenki — beleértve azokat is, akik akkor bírálták ezért az Egyház fejét —, elismeri, hogy nagyon he­lyesen cselekedett ekként. S íme, mégis ünnepélyek, diadalmenetek, himnuszok fogadnak egy embert, akinek ártatlanok ezrei meggyil­kolása terheli a lelkiismeretét. Hitler sem volt testvérei őrzője, gyil­kosuk volt... Ma, Hitler története más elvek és imperializmusok jegyében megismétlődik. De hogyan magyarázható olyan sok ember vaksága? Elvesztették az ember iránti érzéküket? Hogyan és miért? Ez lenne az ember diadala, az új társadalmi rend dicsősége? Ez a társadalmi hódítások gyümölcse? Hogyan jutott addig az alávaló­­ságig a világ, hogy polgárok millióit látni, akik tapsolnak az erő­szaknak, zsarnokságnak és kegyetlenségnek. A bűntény gyakorisága és hatalma, sajnos, elernyesztette a hívek keresztény érzékenységét. Nemcsak mint emberek, de mint keresz­tények sem reagálnak, nem ugranak talpra. Hogyan érezhetnék magukat keresztényeknek, ha nem érzik többé a kereszténységre mért csapásokat!? A sebesült kar, mely nem fáj többé, halott kar. Ugyanígy a keresztény, aki nem érzi többé, mi a keresztényellenes­­ség, nem vesz többé részt a Titokzatos Test életében. Gyilkolva, bebörtönözve, elhurcolva az egykori üldözők, miként a maiak, két dolgot tesznek: a legerősebb egyéniségeket megsemmi­sítik, a tömegeket pedig rémületben tartják. Borzadnivaló, amikor a pásztoraikkal együtt bilincsekben vergődő keresztények óriási számára gondolunk. S ezek nem jelentéktelen, bizonytalan, kitalált mesék! nem! Magyarország bíboros hercegprímása nem szűnik meg­osztani népével egy egész nemzetre mért keresztnek a súlyát. Stepinac érsek kényszer-tartózkodási helyén van. Egy nagy érsek, a prágai 11 éve eltűnt anélkül, hogy pörbevonták és elítélték volna... 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom