Virrasztó, 1970 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1970-09-01 / 3. szám
4. Papp György: «Kanizsa és vidéke földrajzi neveinek általános sajátságai.» A kanizsai tanár szerző felsorolja azokat a Kanizsa kül- és belterületi földrajzi neveket, melyek a táj vagy az ott élő ember sajátosságaiból alakultak ki és állandósultak. A Kanizsa környéki helységnevek eredetét is elemzi. (47.—53. oldal.) 5. Dr. Matijevics Lajos (egyetemi tanársegéd, Újvidék): «A játszi szóképzés a vajdasági diáknyelvben.» A vajdasági magyar diáknyelv zsargon kifejezéseit rendszerezi a témát meghaladó tudományos buzgalommal. (55.—61. oldal.) 6. Magdalena Veselinovic-Andjelic (az Intézet tudományos munkatársa): «Margalits Ede, a horvát és szerb irodalom magyar tolmácsolója» (Kovács József fordításában). A kötet egyik legértékesebb tanulmánya. Dr. Margalits Ede, a horvát születésű, de magát magyarnak valló budapesti egyetemi tanár pályafutását és fordítói tevékenységét ismerteti kitűnő tárgyismerettel és Margalits fordítói tevékenysége indítékainak hű tolmácsolásával. Az ismertetés olyan sikerült, hogy még e vázlatos formában is érdekes bepillantást nyerünk a horvát és szerb mondák és irodalom színes világába. Bibliográfiája önmagában is értékes hozzájárulás a témához. (63.—89. oldal.) 7. Bozidar Kovacek (egyetemi magántanár, Újvidék) :«Néhány elfelejtett újvidéki magyar folyóirat» (fordította Jung Károly). Magyar színtársulatoknak Újvidéken való szereplése alkalmával megjelent Újvidéki Színházi Újság, a Thália, Újvidéki Színház, valamint az aktuális kérdésekkel foglalkozó Porond s végül a szerb irodalom tolmácsolására vállalkozott Művészvilág rövidéletű sorsát vázolja fel. (91.—96. oldal.) 8. Dr. Dávid András (A Tartományi Oktatásfejlesztő Intézet munkatársa): «A Mátyás király alakját idéző délszláv epikus énekhagyományokról.» Az igen gazdag szerb—horvát és szlovén Mátyás irodalmat nyolc témacsoportra osztva ismerteti s egyben a néphagyomány forrásait is elemzi. Értékes munka, részletes bibliográfiával. (91.—96.) 9. Csuka Zoltán (Budapesten élő műfordító, a Kalangya volt szerkesztője): «Expresszionizmus a jugoszláviai magyar irodalomban.» Csuka Zoltán az elmúlt évben kapott több magyar és jugoszláv kitüntetést meghálálandó az 1922-ben Újvidéken elindított «Út» folyóiratra emlékszik vissza, mely a Pécs-Baranya Köztársaság bukása, illetve kiürítése után Jugoszláviába emigrált írók vezetésével a délvidéki avantgárd írókat fogta össze a Bécsbe emigrált kommunistahumanista Kassák Lajos szellemi irányítása mellett. (125.—127. old.) 10. Léderer Mária (zombori középiskolai tanár): «Jakov Ignjatovic és az 1865-ös országgyűlési képviselőválasztás. Jakov Ignjatovic a délvidéki szerbség azon csoportjához tartozott, amely már a szabadságharc idején a magyrsággal való együttműködés szükségességét hirdette. Az 1861-es országgyűlésen vezetőszerepet játszott a délvidéki szerb képviselők sorában. Az alkotmányos élet helyreállítása akkor 32
