Virrasztó, 1970 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1970-09-01 / 3. szám
még nem sikerült, így Ignjatovicnak az a törekvése, hogy a délvidéki szerbség helyzetét a különálló Vajdaság feladásával a magyarsággal egyetértésben rendezze, sem járhatott eredménnyel. 1865-ben újból fellépett képviselőjelöltnek, de dr. Svetozár Miletics árnyékában már számára nem volt érvényesülési lehetőség. Ö a szerbség önkormányzatát vármegyei s városi keretben kívánta megvalósítani. (129.—133.) 11. Lőrincz Péter (dr. Lobi Árpád újvidéki egyetemi tanár írói neve): «Bánáti magánkönyvtárak.» A délvidéki kultúrtörténet «Banatica» anyagának előmunkálatai során a nagybecskereki magán és közkönyvtárak anyagának áttekintésével kísérletet tesz Bánát «polgári kora» ((1848—1918) könyvkiadásának számbavételére. Kár, hogy különben érdekes anyagát át- meg átszövi vonalas megjegyzéseivel. Írása azonban inkább publicisztika, mint tudományos tanulmány. (135.—151. oldal.) 12. Király Ernő (az újvidéki rádió munkatársa): «Vajdasági magyar munkásmozgalmi dalok nyomában». (153.— 204. oldal.) A kötet egyik legterjedelmesebb, hangjegyekkel bőven dokumentált írása oly témaválasztással, melyet nyilvánvalóan a Párt s nem a Hungarológiai Intézet igényei írtak elő. A Petőfi brigádba kényszerített és a dolmányi dombokon elvéreztetett délvidéki magyar katonákra ráparancsolt marxista és partizán rigmusokat a kuruc nótákkal, a szabadságharc honvédnótáival, de még az első világháború katonanótáival kapcsolatba hozni, — enyhén szólva — pártos túlzás. A Hungarológiai Intézet témakörébe a délvidéki ősi magyar népdalanyag feltárása és feldolgozása esik. A kötet könyvszemléjéből csupán Penavin Olga: «Szlavóniai (kórógyi) szótár» (I. köt.) — Újvidék—Budapest, 1965, 411 oldal, 26 képpel — ismertetését emeljük ki dr. Katona Imre budapesti egyetemi magántanár tollából (211.—215. oldal). A kötetet Kovács Kálmán, a szótári munkák irányítójának jelentése, valamint az Intézetnek adományozott könyvek nyugtázása zárja le. 2. szám: 1. Bori Imre (az újvidéki egyetem magyar tanszékének irodalomtörténeti tanára): «Tallózás — Szabó Dezső három nyilatkozata» Szabó Dezsőnek a Bácsmegyei Napló 1925 és 1926-os évfolyamaiban megjelent három nyilatkozatát taglalja és egyben teljes egészében leközli. (5.—12. oldal.) 2. Stojanovic-Kaich Katalin (zombori levéltáros): «Gozsdu Elek és a szabad lyceum.» A szerző e tanulmányában Gozsdu Elek írónak zombori közéleti tevékenységével foglalkozik 1897 és 1905 közötti években, amikor is Gozsdu Elek a zombori törvényszék elnöke volt. (13.—20. oldal.) 3. Fried István (budapesti egyetemi tanár): «Szerbia fölfedezése a magyar felvilágosult történetírásban. (21.—30. oldal.) 33
