Virrasztó, 1970 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1970-09-01 / 3. szám

valamint a jelen által felvetett problémák megoldása terén kell

tehát az Intézetnek megtalálnia legfőbb feladatait és kialakítania

tevékenységi formáit.» — írja bevezető soraiban dr. Szeli István.

Az Intézet munkaterületének az utolsó ötven évre való koncentrálása, valamint a «jelen által felvetett problémák megoldásában» való közreműködési készség — ha az adott körülmények közt érthető is — kétségtelenül a hungarológiai kutatás teljessége és tudományos értékének rovására történik.

A délvidéki térségben együttélő népek kultúrális kapcsolatainak, egymásra való hatásának vizsgálata természetszerűleg az Intézet munkásságának keretébe tartozik, de nem hisszük, hogy a kettős tannyelvű iskolákban felnövő új magyar nemzedékek szerb—horvát elemekkel vegyített, elkorcsosult magyarsága e «kultúrhatások» körébe tartozik. A délvidéki magyar oktatás és az ugyancsak most elindított Magyar Nyelvművelő Egyesület hatáskörébe tartozik a

magyar nyelv megtisztítása még elemista ifjúságunk körében is.

*

E rövid bevezetés után most pár szóban ismertetni kívánjuk e két kötetben közreadott valamennyi tanulmányt.

1. szám:

1. Szeli István: «Az első szám elé.» Bevezető cikk az újvidéki Hungarológiai Intézet létrejöttének vázlatos történetével, az Intézet munkaterületének felsorolásával és az eddig végzett munka rövid ismertetésével. (3.—9. oldal.)

2. Dr. Mikes Melánia (az Intézet tudományos munkatársa): Tájékoztatás a magyar—szerbhorvát kétnyelvűség körében folyó kutatásokról. A két nyelv szerkezeti, fonétikai és hangsúlybeli különbségeiből folyó interferencia jelenségek tanulmányozásának módszerét ismerteti. E munka végső célja az összevető magyar—szerbhorvát nyelvtan alapjainak megteremtése. (11.—19. oldal.)

3. Dr. Penavin Olga (az újvidéki egyetem magyar tanszékének vezető tanára): «A jugoszláviai magyar nyelvjárási atlaszok készítésének műhelytitkaiból.» A szerző a maga — több, mint egy évtizedre visszanyúló — nyelvjárás-kutatói munkájának tapasztalataira támaszkodva vázolja fel a sikeres nyelvjárás-kutatás módszereit, a kérdőívek összeállítását, azok kitöltését és a nyert eredményeknek un. nyelvjárási mikroatlaszokbaa való rögzítését. (21.—46. oldal.)

A szerző ily jellegű eddigi írásai:

a) A jugoszláviai Muravidék magyar tájnyelvi atlasza.

(Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadása. Budapest, 1966.)

b) «Mutatvány a Baranyai—Drávaszögi nyelvatlaszból.»

(Janus Pannonius Múzeum évkönyve, 1967. — Pécs, 1968.)

c) A jugoszláviai Baranya magyar tájnyelvi atlasza (Nyomdában).

d) «A Szerémség tájnyelvi atlasza» most van munkában.

31