Virrasztó, 1970 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1970-09-01 / 3. szám

Nem tudja, hogy Boleszláv (Beszprém-Ottó) lengyel herceg felesége, Judit, Szent István nénje volt. Boleszlávot, — miután a lengyel területeket a térítés jogán német fennhatóság alá vonták — 1000-ben III. Ottó császár személyesen koronázta meg és tette hűbéresévé Gnesenben. Ezzel szemben Szent István, — annak ellenére, hogy Pilgrim passaui püspök érsekének kijátszásával már Géza (970—997.) idejében mindent elkövetett Pannóniának püspöki joghatósága alá vonására és hogy a hittérítők zömmel németek voltak — mindenkitől függetlenül teljesen önállóan szervezte meg a magyar püspökségeket és a magyar egyházat. Elképzelhetetlen, hogy III. Ottó a már úgyis mghódított lengyel herceg koronázása miatt elmulasztotta volna a német szempontból sokkal fontosabb ország fejedelmének, Istvánnak, megkoronázását és hűbéresítését. És mégis megtette, mert egyszerűen nem csinálhatott mást. Ezek szerint koronát sem adhatott Istvánnak.

Nem tudja, hogy Gizella dédapja, Amulf bajor herceg, Bulcsu nővérét vette feleségül s így Gizellában dédanyja révén már magyar vér is folyt. Ez a tény valószínűleg döntő szerepet játszott Géza elhatározásában is, mikor Gizellát kérte feleségül fiának.9

Nem tudja, hogy István, német rokoni kapcsolata ellenére, nem német, hanem görög apácákat telepített be elsőknek Veszprém-völgyébe és fiának, Imrének, is görög császári hercegnőt kért feleségül.10 ii

Figyelmen kívül hagyja, hogy — jóllehet Szent István halála után 1083-ig számos koronázás történt, a koronáról, mint olyanról semmi különösebb feljegyzés nem maradt fenn.11 A korona csak 1083-tól, Sznt István sírjának felbontásától és szenttéavatásának idejétől kezd komoly szerepet játszani a magyar történelemben. A korona jelentősége ettől az időponttól kezdve fokról-fokra emelkedett: IV. Béla (1235—70.) idejében már «sacra, sancta», vagy «sacra, sanctissima corona» néven emlegették, pedig ebben az új formájában — III. Béla idejében szerelték össze — még nem érintette «szent» király homlokát. 11/1

9 Arnulf bajor herceg (t 937.) több mint két évet töltött Kál horka, Bulcsu apjának vendégeként Magyarországon, mint emigráns. Itt feleségül vette Kál horka leányát és 917-ben magyar feleséggel és magyar segítséggel került viszsza a trónjára. (Lásd: Padányi Viktor «Vérbulcsu» c. tanulmányát.)

«Sztalinváros» néven hírhedtté vált Dunapentelén szintén görög apácák telepedtek le abban az időben és zárdájukat Szt. Panteleonról nevezték el. Innen a magyar Pentele név.

ii Pétert kétszer, Aba Sámuelt egyszer, I. Endrét háromszor, I. Bélát egyszer, Salamont kétszer, I. Gézát és Szt. Lászlót egyszer koronázták meg. — A szerző megemlíti, hogy III. Henrik a ménfői csatában (1044.) legyőzött Aba Sámuel koronáját és lándzsáját Rómába küldte és ott Szt. Péter sírjára tették. Későbbi források már csak a lándzsáról tudnak.

ii/i Ákos v. Timon: Ungarische Verfassungs- und Rechtsgeschichte (Berlin, 1904.) 511. oldal.

13