Virrasztó, 1970 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1970-09-01 / 3. szám
hogy a Szent Koronának a mostani pontos mérésekkel megállapított súly, minőségi és egyéb adatait nem közölte. A szerző, könyvének első sorától az utolsóig, a következőket igyekszik bizonyítani, illetve valószínűsíteni: 1. / Szent István nem kért koronát a pápától és II. Szilveszter pápa nem adott koronát Szent Istvánnak, csak áldását küldte munkájára. 2. / A koronát, amivel Szent Istvánt 1000. dec. 25-én megkoronázták minden valószínűség szerint III. Ottó (996—1002) német császár adta. 3. /A Szent Korona felső része — a kereszt pántok, vagy latin korona —, amit a magyar nemzet és a történészek nagy többsége Szent István koronájának tart, annak ellenére, hogy keletkezésének idejét ő is 1000. év tájára teszi, nem Szent István koronája, sőt eredetileg nem is volt korona. 4. / A Szent Korona felső részének készítési helyéül Németországot, közelebbről a regensburgi ötvösműhelyt, jelöli meg, amit ő bizonyítottnak is tart. 5. / I. Géza (1074—1077.) koronájának — görög korona — szerinte az «úgynevezett» Szent István koronával — latin korona — való összeszerelésének és a mai formájában való megalkotásának idejét, szemben a történészek által általánosan elfogadott időpont helyett — III. Béla (1173—96.) uralkodása — Könyves Kálmán (1095—1116.) uralkodásának idejére teszi. A Szent Korona tetején lévő kereszt felillesztésének idejével és jelenlegi elferdült helyzetével kapcsolatban nem foglalt állást, csak felsorakoztatja a forrásmunkák erre vonatkozó megállapításait és feltevéseit. A szerző a rendelkezésre álló hatalmas anyagot úgy válogatta össze és úgy igyekezett csoportosítani, hogy tételeit, azok közül is a 3-ikat, egyben a legfontosabbat, bizonyítsa, vagy legalább is valószínűsítse. Ezt igyekszik tisztázni a Szent Korona felső része készítési idejének és helyének részletes tárgyalásával és felderítésével. De ezt akarja a valószínűsítésen túlmenően igazolni is, amikor számos, egykorú, hasonló technikával készített és történelmileg már pontosan (?) meghatározott műemlékkel hasonlítja össze. Ennek a kérdésnek ilyen módon való tisztázása — jóllehet nemcsak művészettörténeti szempontból, hanem a Szent Korona szempontjából is igen lényeges és fontos — a 3. pontban foglalt állításra nincs döntő befolyással, mert az abban a korban létező néhány ötvösműhely a világ minden részéből kaphatott és kapott is megrendelést. így pl. Regensburgban II. Szilveszter pápa is készíttethetett koronát, sőt maga Szent István is. A szerző ama állításának igazolására, hogy a Szent Korona felső része nem Szent István koronája és eredetileg nem is volt korona, két igen komoly tárgyi érvet hoz fel: 11