Virrasztó, 1970 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1970-09-01 / 3. szám
Burgenland és a nemzetiségek Burgenland lakossága 271 000 lélek. Ebből körülbelül 50 000 a horvát, akik mostanában meglehetősen nagy aktivitást fejtenek ki nemzetiségi életük érvényesítése terén. A Kroatische Kulturverein (Horvát Kultúregyesület) néhány héttel ezelőtt azzal a váratlan követeléssel állott elő, hogy az österreichische Rundfunk (Osztrák Rádió) megfelelő időközökben horvát nyelven is közvetítsen. Ez az első disszonáns hang, amely Nyugat-Magyarország átcsatolásának jövőre esedékes félévszázados jubileumát fenyegeti és azt a látszatot kelti, hogy a burgenlandi horvát kisebbség nem élvez egyenrangú jogokat a németnyelvű hienz többséggel. Az Osztrák Rádió valóban nem közvetít horvát nyelven, de a horvátoknak nagyobb gondjuk is van ennél, — mondják hivatalos helyen. — Gazdasági helyzetük elhanyagoltabb, mint a hienzeké. Nyilvánvaló, hogy a kormányzat nem látja szívesen a horvát kultúrtörekvések növekedését, de nem is akadályozza. Legalább is nem a horvátnyelvű iskoláztatás terén, de azért szeretné lenyomni a létszámukat. Valószínűleg ezzel van összefüggésben az a terv, hogy számos burgenlandi községet egyesítenek. Igaz, német községek egyesítését is tervbevették, de aránylag több az olyan horvát község száma, amelyeket nagyobb létszámú németnyelvű községhez akarnak csatolni. Ezzel elérnék, hogy a horvátok majdnem mindenütt kisebbségben lennének. A horvátok mozgalma magyar szempontból sem közömbös. Nagy vonzóerőt gyakorol a magyar kisebbség összefogására. Igen hatásos példa volt erre a Felsőőrött júniusban megrendezett «Szentistváni Millenium», amelyen dr. László István kismartoni megyéspüspök magyar nyelven mondta a nagymisét. Mintegy kétezer magyar vett részt az ünnepségen, amelyről a horvátok sem maradtak el, de a németnyelvű hienzek igen. Mintha horvát—magyar összefogás volna kialakulóban, magyar szempontból alighanem későn. Burgenlandban ma már csak egyetlen magyarnyelvű község van: Ör. A másik kettő: Felsőőr és Alsóőr már meglehetősen elnémetesedtek. Akad még egy-két ezer magyar a Pinka völgyében és az egykori felsőpulyai járásban, de ezek is egyre jobban szétszóródnak. A megélhetés gondjai az iparosított németnyelvű területekre terelik őket, ahol hamarosan beolvadnak. Se szeri, se száma az olyan Nagy, Kiss, Kadnár, Sós, Horváth, Németh, Varga, Dóczy, stb. nevű embereknek, akik már csak németül beszélnek és egy szót sem tudnak magyarul. Szomorúan jellemzi a helyzetet Kismarton, ahol hatszor annyi magyar anyanyelvű, de idegen (amerikai, kanadai, nyugatnémet,) állampolgár él, mint bennszülött magyar, bár az idősebbek között a németnyelvűek is jól beszélnek magyarul, de ettől még em áll hely46