Vetés és Aratás, 1993 (31. évfolyam, 3. szám)

1993 / 3. szám

A TEREMTETT VILÁG BIZONYSAGTETELE- Fiatal olvasóinknak -A tojásfehérjéről „ Mert a Mindenható nyilai vannak bennem, mérgüket issza telkem, és Isten rettentései sorban elérnek engem. Ordít-e a vadszamár a fűben, bőg-e az ökör a takarmány mellett? Megeszik-e az ízetlen ételt sótlanul, vagy van-e íze a nyers tojásnak? Érintésé­től is iszonyodom: olyan az, mint a romlott étel." (Jób 6,4-7) A reggelire elfogyasztott tojásunk olyan szárnyastól származik, amely éjszaka értünk dolgozott, akkor keletkezett benne, amit reggelre megtojt. Gondosko­dik arról, hogy testünk megkapja a szükséges fehér­jét, valamint az А, В és C vitamint, de arról is, hogy festéket, tintát, szappant és kenőét tudjunk belőle gyártani. A tyúk a tojást a testében lévő parányi petesejtből állítja elő. A tyúkban egy egész életre elegendő ilyen apró petesejt van. A sejt tojássárgájává fejlődik, amely hat gyűrűből áll. A tojás sárgája körül fehér folyékony anyag képződik. S az egészet vékony falú, több rétegből álló meszes héj veszi körül. Néhány szabadban élő madárnál szükséges, hogy egy hím megtermékenyítse az anyamadarat, s csak akkor tud tojást rakni. A házityúknak azonban ehhez nincs szüksége kakasra. Vannak tyúkok, amelyek 1500 tojást tojtak anélkül, hogy kakast valaha is láttak volna. Hogy a tojásból csibe keljen ki, ahhoz két dolog szükséges. Először, hogy a hím vagy a kakas megtermékenyítse a tojást, mielőtt a tyúk megtojná azt. Azután a tojás belsejének a hőmérséklete 37,5 fokra kell emelkedjen, és 21 napig ezen a hőmérsék­leten kell maradnia. Jób a tojás egyik részét említi: a nyers tojásfehérjét. Ez a folyadék nemigen ízlik az embernek. A tojásfe­hérje avidint tartalmaz, amely gátolhatja az embert a növekedésben. Amikor a tojásban kifejlődik a csibe, a tojásfehérje táplálékul szolgál a meg nem született állatka (embrió) számára. Jób az idézett mondásából következtethetően nagyon levert lehetett. Értelmetlennek látta az életet. Ha elképzeljük, milyen íze lehet a nyers tojásfehérjé­nek, sejthetjük, mennyire utálkozott Jób az élettől. De mindnyájan kerülhetünk ilyen helyzetbe. Semmi sem sikerül, talán csupa nyomorúság és kudarc az életünk. Isten azonban még ilyenkor sem hagy el bennünket. Holnap a nap újra kisüt majd, egyszerűen azért, mert van Isten, aki törődik velünk. Talán Őt kellene kér­nünk, segítsen legyőzni komor állapotunkat. Imádkozzunk Istenhez: Köszönjük Neked a kezed­ből jövő sok jó ajándékot, amelyek segítenek ne­künk, hogy életünk nehéz szakaszait átvészeljük. Segíts, hogy mind ajándékaidról, mind nehézsé­geinkről imáinkban megemlékezzünk. Erdő a víz alatt „Már-már életemet fenyegette a víz, mélység és örvény vett körül, hínár fonódott a fejemre ’’ (Jón 2,6). Jónás nyilván nem találta mulatságosnak, de eléggé komikus elképzelni a szegény prófétát, amint éppen a víz alá merül, s közben hínárból való korona fonódott a fejére. Ez a kép kérdést támaszt az olvasóban: Mire jó tulajdonképpen a hínár? Legtöbbünk számára csak bosszúságot okoz. Belekeveredik a halászhálóba, vagy lábunk köré csavarodik, amikor úszunk. És mégis: Isten a tenger életében a legfontosabb szere­pet talán a hínárnak szánta. A tengeri növények feladata ugyanaz, ami a növé­nyeknek a szárazföldön. A hínár oxigént termel és bocsát ki, hogy a halak és a tenger egyéb lakói lélegezhessenek. E nélkül az oxigéntermelés nélkül az élet teljesen lehetetlen volna a tengerben. Ezért számos tudósnak az a véleménye, hogy Isten a hínárt még az egyéb tengeri élőlények előtt teremtet­te. —> Ki vagy Te ? Galakszisok kifáradt porszeme: ember! Te, én, s a több mint ötmilliárd! Ki vagy te, hogy érted a vére hullt VALAKINEK, KI ISTEN s végtelent teremtett és MAGA IS VÉGTELEN?! Gondolj bele, mily mérhetetlen a csoda, amely velünk esik, mikor néven nevez, utánunk nyúl, szeret, a porszemet, az ember-porszemet!! F. L. 81 vetés és aratás 31 /3.1993

Next

/
Oldalképek
Tartalom