Vetés és Aratás, 1993 (31. évfolyam, 3. szám)
1993 / 3. szám
A TEREMTETT VILÁG BIZONYSAGTETELE- Fiatal olvasóinknak -A tojásfehérjéről „ Mert a Mindenható nyilai vannak bennem, mérgüket issza telkem, és Isten rettentései sorban elérnek engem. Ordít-e a vadszamár a fűben, bőg-e az ökör a takarmány mellett? Megeszik-e az ízetlen ételt sótlanul, vagy van-e íze a nyers tojásnak? Érintésétől is iszonyodom: olyan az, mint a romlott étel." (Jób 6,4-7) A reggelire elfogyasztott tojásunk olyan szárnyastól származik, amely éjszaka értünk dolgozott, akkor keletkezett benne, amit reggelre megtojt. Gondoskodik arról, hogy testünk megkapja a szükséges fehérjét, valamint az А, В és C vitamint, de arról is, hogy festéket, tintát, szappant és kenőét tudjunk belőle gyártani. A tyúk a tojást a testében lévő parányi petesejtből állítja elő. A tyúkban egy egész életre elegendő ilyen apró petesejt van. A sejt tojássárgájává fejlődik, amely hat gyűrűből áll. A tojás sárgája körül fehér folyékony anyag képződik. S az egészet vékony falú, több rétegből álló meszes héj veszi körül. Néhány szabadban élő madárnál szükséges, hogy egy hím megtermékenyítse az anyamadarat, s csak akkor tud tojást rakni. A házityúknak azonban ehhez nincs szüksége kakasra. Vannak tyúkok, amelyek 1500 tojást tojtak anélkül, hogy kakast valaha is láttak volna. Hogy a tojásból csibe keljen ki, ahhoz két dolog szükséges. Először, hogy a hím vagy a kakas megtermékenyítse a tojást, mielőtt a tyúk megtojná azt. Azután a tojás belsejének a hőmérséklete 37,5 fokra kell emelkedjen, és 21 napig ezen a hőmérsékleten kell maradnia. Jób a tojás egyik részét említi: a nyers tojásfehérjét. Ez a folyadék nemigen ízlik az embernek. A tojásfehérje avidint tartalmaz, amely gátolhatja az embert a növekedésben. Amikor a tojásban kifejlődik a csibe, a tojásfehérje táplálékul szolgál a meg nem született állatka (embrió) számára. Jób az idézett mondásából következtethetően nagyon levert lehetett. Értelmetlennek látta az életet. Ha elképzeljük, milyen íze lehet a nyers tojásfehérjének, sejthetjük, mennyire utálkozott Jób az élettől. De mindnyájan kerülhetünk ilyen helyzetbe. Semmi sem sikerül, talán csupa nyomorúság és kudarc az életünk. Isten azonban még ilyenkor sem hagy el bennünket. Holnap a nap újra kisüt majd, egyszerűen azért, mert van Isten, aki törődik velünk. Talán Őt kellene kérnünk, segítsen legyőzni komor állapotunkat. Imádkozzunk Istenhez: Köszönjük Neked a kezedből jövő sok jó ajándékot, amelyek segítenek nekünk, hogy életünk nehéz szakaszait átvészeljük. Segíts, hogy mind ajándékaidról, mind nehézségeinkről imáinkban megemlékezzünk. Erdő a víz alatt „Már-már életemet fenyegette a víz, mélység és örvény vett körül, hínár fonódott a fejemre ’’ (Jón 2,6). Jónás nyilván nem találta mulatságosnak, de eléggé komikus elképzelni a szegény prófétát, amint éppen a víz alá merül, s közben hínárból való korona fonódott a fejére. Ez a kép kérdést támaszt az olvasóban: Mire jó tulajdonképpen a hínár? Legtöbbünk számára csak bosszúságot okoz. Belekeveredik a halászhálóba, vagy lábunk köré csavarodik, amikor úszunk. És mégis: Isten a tenger életében a legfontosabb szerepet talán a hínárnak szánta. A tengeri növények feladata ugyanaz, ami a növényeknek a szárazföldön. A hínár oxigént termel és bocsát ki, hogy a halak és a tenger egyéb lakói lélegezhessenek. E nélkül az oxigéntermelés nélkül az élet teljesen lehetetlen volna a tengerben. Ezért számos tudósnak az a véleménye, hogy Isten a hínárt még az egyéb tengeri élőlények előtt teremtette. —> Ki vagy Te ? Galakszisok kifáradt porszeme: ember! Te, én, s a több mint ötmilliárd! Ki vagy te, hogy érted a vére hullt VALAKINEK, KI ISTEN s végtelent teremtett és MAGA IS VÉGTELEN?! Gondolj bele, mily mérhetetlen a csoda, amely velünk esik, mikor néven nevez, utánunk nyúl, szeret, a porszemet, az ember-porszemet!! F. L. 81 vetés és aratás 31 /3.1993
