Vetés és Aratás, 1993 (31. évfolyam, 3. szám)
1993 / 3. szám
Ugyanakkor a hínár milliónyi tengeri lénynek szolgál táplálékul. Olyanok a hínártelepek a tenger lakói számára, mint a földi embereknek a vásárcsarnok. Korunkban a tudósok fölfedezték, hogy a tengeri hínár az emberek számára is hasznosítható. A hínár gazdag А, В és C vitaminban, és már sokan vannak, akik rendszeresen fogyasztanak „tengeri hínár”-levest. Talán nincs messze az a nap, amikor mindnyájan eszünk majd belőle. A mezőgazdászok azt is tudják, hogy a hínár elsőrangú trágya. Tartalmaz nitrátokat, foszfátokat, káliumot és mangánt, amelyekre a növényeknek szükségük van a növekedéshez. Az USA-ban egy tejtermelő szárított hínárt kevert a tehenek takarmányába, és ezzel világrekordot ért el a tejhozamban. Ahogy egy George Washington Carver nevű amerikai ember a földimogyoró és az édesburgonya számos felhasználási lehetőségét dolgozta ki, úgy használják ma már a hínárt nagyon sokféle módon: izzólámpa-gyártásnál, mosópor-készítésnél, samponok és borotvakrémek készítésénél, aszpirin- és textilgyártásban. Fagylalt és csokoládétej készítéséhez ma már használnak moszatot is. Imádkozz velem: Köszönöm, Teremtő Istenem, hogy emlékeztetsz: Te mindent jól és bizonyos célra teremtettél. W. Coleman „Jöjj, számoljuk meg a csillagokat" című könyvből. VASKERESKEDŐ„KI MIT TUD?” 1. „és olyan......nem lettek, mint a madaraknak.” 2. „(Dávid) a benne levő népet pedig kihozatta, és .........,..............és..............dolgoztatta őket.” 3. „És akit már.......sem tudott megkötözni senki.” 4. „Ebben volt egy arany...............” 5. „Sem ..........., sem ......., sem egyéb ................ a zaja nem hallatszott a templom építésekor.” 6. „És (Jákob) álmot látott: egy .... volt a földre állítva.” 7. „Az ácsmester kifeszíti a............” 8. „Akkor vigye őt ura az Isten elé, állítsa az ajtóhoz vagy az ajtófélfához, és fúrja át az úr a fülét egy , és legyen örökös rabszolga.” 9. „kanalakat és szenesserpenyőket színaranyból; a a templom belsejében, a szentek szentjébe vezető ajtókhoz.” 10. „kezében parázs volt, amelyet ..... vett le az oltárról.” Megfejtés a 94. oldalon Csodálatra méltó pontosság! A Föld óránkénti 1600 km-es sebességgel forog a saját tengelye körül. Ha pl. csak 160 km-es sebességgel forogna, akkor a nappal és az éjszaka tízszer olyan hosszú lenne. A Nap heve egyetlen nap alatt elégetné az egész növényvilágot. Egyetlen éjszaka hidegétől minden más élet megfagyna. A Nap felületének hőmérséklete kb. 6000 fok Celsius. A földön minden élőlény megfagyna, ha csak valamivel kevesebb hőt sugározna ki, viszont minden élőlény megszenesedne, ha a hő nagyobb lenne. A Föld tengelyének elhajlása 23 fok. Ennek a ferde helyzetnek az eredménye az évszakok váltakozása. Ha ez nem lenne, akkor óceáni ködök áramlanának északra és délre, és egész jégkontinensek halmozódnának fel. A Hold 384000 km-nyi távolságra van a Földtől. Ha ez a távolság kisebb lenne, akkor a Hold befolyása a dagályra és apályra olyan erős lenne, hogy minden földrész naponta kétszer víz alá kerülne. Ha a Föld kérge csak egy kissé lenne vastagabb, mint most, akkor nem lenne oxigén, ami a földön az emberek és állatok életének előfeltétele. Ha a világtengerek csak valamivel lennének mélyebbek, akkor elnyelnék az oxigént és a szénmonoxidot, s így semmilyen növényi élet sem volna lehetséges. Mindezek a tények egymásba kapcsolódnak és lehetővé teszik életünket. Annak a valószínűsége, hogy mindez csak puszta véletlen és nem rendszerező, teremtő akaraton alapul, a legjózanabb számítás szerint is: egy a több millióhoz. Magasztaljuk Teremtőnket! Glóriás madár Hold glóriája ring, ragyog fénylő fejed ívén. Csak énekelj, madár, ahogy kis torkodon kifér! Megáldó mozdulat az ág, a rügy ezüst kehely, tavaszt lehelnek mind a fák... Madár, csak énekelj! A táj minden atomja zeng s a szívem is veled, dalod a hála csúcsa fent, lásd, én meg tercelek... F. L. vetés és aratás 31/3.1993 82
