Vetés és Aratás, 1991 (29. évfolyam, 1. szám)
1991 / 1. szám
tésem előtt is mindig hívő voltam, igaz ember voltam, Istennel való kapcsolatom mindig is rendezett volt, mióta az eszemet tudom.” Pál apostol így értelmezi saját újjászületését: „... és Krisztus Jézussal dicsekszünk, és nem a testben bizakodunk. Pedig nekem lehetne bizakodásom a testben is. Ha másvalaki úgy gondolja, hogy testben bizakodhat, én méginkább: nyolcadik napon metéltek körül, Izráel népéből, Benjámin törzséből származom, héber a héberek közül, törvény szempontjából farizeus, buzgóság szempontjából az egyház üldözője, a törvényben követelt igazság szempontjából feddhetetlen voltam.” (Mintha ma így szólna valaki: nyolcnapos koromban megkereszteltek, ősi református családból származom, Debrecenből valók vagyunk, presbiter-, sőt lelkészőseim is voltak, gyerekkorom óta tudok minden zsoltárt, becsületes, erkölcsös életet élek, rendőrséggel soha bajom nem volt, nem öltem és nem loptam, nem iszom és nem kártyázom...) „Ellenben azt - folytatja Pál -, ami nekem nyereség volt, kárnak ítéltem a Krisztusért. Sőt, most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem. Hogy kitűnjék rólam őáltala: nincsen saját igazságom a törvény alapján, hanem a Krisztusba vetett hit által van igazságom Istentőr (Fii 3,3-9). Fia ugyanis mindig jó, igaz ember, Isten barátja és engedelmes gyermeke voltál természetednél fogva, még a magad erejéből is, akkor miért kellett Isten Fiának érted szenvednie, véreznie és meghalnia? Az újjászületett ember tudja: nincs semmi „saját igazsága”, nincs mivel dicsekednie Isten előtt, új életét csupán Megváltó Krisztusának köszönheti. A vele való találkozás lezárja az élet Isten nélkül való korszakát és megnyitja a tudatosan és hálás örömmel vállalt Isten-követés korszakát. A kereszt tövénél fakad, a kereszt mellől indul minden újjászületett élet. Siklós József ,Az újszülött természetrajza” c. írásából Kérés Jézushoz Taníts engem, hogy életem eddiginél szebb s jobb legyen. Éljek úgy, mint Te kívánod: Legyek áldás és ne átok! Taníts engem, hogy beszédem napról napra tisztább legyen! Hazugságot sose szóljak, legyek híve adott szónak! Taníts engem úgy szolgálni, mint Te tetted s nem akárki. Jót, ha tettem, örült szívem, jóságodért törleszthettem! Taníts engem hűnek lenni, ne csábítson bűnre semmi. Mit tanultam, hasznát vegyem, s élvezhesse környezetem! Taníts engem, segíts nekem, hogy a rosszat sose tegyem. Adj értelmet, szívem értse: Mindenben Te légy a mérce! Kmety Ernő „ÉLET BESZÉDE” - 1991 Fii 2,16 „Elet beszéde... Régen erre vár, s erre van főleg füle e világnak. Ezt sóvárogják ösztönösen is, kik jobb, békésebb új évet kívánnak. Hát szólaljon meg, ISTEN népe, te életed is, de meg ne rontsa átok, hogy átjárhassa KRISZTUS ÉLETE ezt a megkínzott, szenvedő világot! F. L. * * * Az öröm, a jókedv, a vidámság láthatatlan gyökere az Úrhoz való ragaszkodásom, a jelenlétében való élés és a szüntelen való hála. 8
