Vetés és Aratás, 1991 (29. évfolyam, 1. szám)
1991 / 1. szám
tartott templom, gyönyörűség a szószék, s Istennek onnan hangzó Igéje, az orgona és a vele együtt zengő, Istent dicsőítő gyülekezeti ének, az Úr asztala, amely Jézus áldozatára emlékeztet, s a persely, amely a mi hálaáldozatunkra készít alkalmat; az istentiszteleti közösség az Úr házában. Mégis, amikor a zsoltáros itt e g у e t kér Istentől, az több, mint a gyülekezeti istentiszteleten való részvétel. Jól értette meg az az egyszerű, hívő asszony, aki egyik levelében a következőket írta, éppen ennek az Igének a kapcsán: „Ma az volt a feltett kérdés a bibliaórán: mit kérnél, ha egyet kérhetnél az Úrtól? Sorba végig vettem egy pár dolgot: békesség, egészség... s ott kötöttem ki: Uram, add, hogy mind szorosabbá váljék a kapcsolat közted és köztem. Mert ez a legfontosabb. Ebből adódik aztán oly sok minden. De az a legfontosabb, hogy Te szeress, hogy örömöm forrása Te légy, hogy rajtad keresztül lássak mindent. O, minden baj és nyomorúság eltörpül, ha Benned gyönyörködöm.” „Láthassam, milyen jóságos az Úr!” Egyet: Isten látását, a Vele való közösséget, jóságának megtapasztalását életünk minden napján, újra meg újra való felismerését annak, hogy jóságos az Úr - mert ez az egy mindent magába foglal! Az Ajándékozó mérhetetlenül több, mint ajándékai. Egy kisgyermeknek annyi minden kell ami feltétlenül szükséges: főzés, vacsora, mosdatás, lefektetés, mese, csók, simogatás, meleg ágy - aztán varrás, ha kis ruhája rongyos és mosás, ha piszkos. Annyi minden kell - valójában mégis egyetlen valaki kell neki: az édesanyja! Ha hazajön, az már mindent megad és elintéz, jóságából és szere tétéből. Egy a szükséges dolog, egyre van szükséged: láthasd, milyen jóságos az Úr. A szülői szeretet nem kísérhet végig egész életünkön; „Ha apám, anyám elhagyna is, az Úr magához fogad engem” (Zsolt 27,10). Egyet kérek: itt magáról Istenről van szó, és a vele való tisztázott kapcsolatról. Ezzel a kéréssel a Miatyánk első három kérésének útjára léptünk: „Szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod.” „Az Úr házában lakhassam egész életemben”: Az Isten-közelség boldogító örömét egy életen át való együtt-járásban tapasztalja meg az ember. Kitartó imádságban, Igéje mellett való megmaradásban, akaratának cselekvésében, szeretetének kiáradásában. Egyet kér a zsoltáros, mert ez az egy mindent magába foglal, ami szükséges: amenynyei otthont, az örök életet is, de a Földön is áldások sokaságát. „... hiszem, hogy még meglátom az Úr jóságát az élők földjén” (Zsolt 27,13). Ha ezt az egyet megkapja, nem marad sötétségben. „Világosságom és segítségem az Úr” (27,1a). Nem marad támasz nélkül. Ha ellenség támadja, biztos oltalmat talál Istenben. „Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék?” (27,1b).„Ha egy egész tábor jön is ellenem, nem fél a szívem” (27,3). „Megóv engem sátrában a veszedelem napján ” (27,5a). Állandóan részesül Isten oltalmában. Egyre van szükséged: látni, milyen jóságos az Úr. Jósága ragyog a teremtésben és a gondviselésben, - a kereszten, szeretető nek legfőbb bizonyítékában -, szíved mélyén, sorsodban és életedben, mert mindent javadra cselekszik. Mennyire más lesz az életed, ha felismered: Hozzád is milyen jóságos az Úr! Siklós József 366 NE FÉLJ! Háromszázhatvanhat „Ne félj!" táplálja bennünk a reményt a Bibliánkban ... Aki tud olvasni, minden napra jut neki ígéret s védelem, hogy megszűnjék a félelem. Hit ez, mely mindent átível, csak hinni kell, csak hinni kell. Füle Lajos 4
