Vetés és Aratás, 1989 (27. évfolyam, 1-4. szám)
1989 / 2. szám
Salamon és Sába királynője Salamon király bölcsességének és gazdagságának híre futótűzként terjedt és még a távoli Sába országába is eljutott. Ez az ország Jeruzsálemtől délkeleti irányban 2300 km távolságban terült el. Az út az Arab-sivatagon és a Vörös-tengeren át vezetett az Indiai-óceán közelébe. A sábaiak egykor ott éltek, ahol ma Jemen államát találjuk. Az 1 Móz 25,1 -6 szerint ez a nép Ábrahámtól eredt, akinek Keturával kötött második házasságából Sába nevű unokája született. Sába királynője tehát némi vérségi és hitbeli kapcsolatban is állt a jeruzsálemi Salamon királlyal. A Biblián kívüli források szerint Bilkis volt a neve, és férje halála után 13 évig uralkodott nagy sikerrel (ie. 950 körül). A Máté 12,42-ben így említi Jézus: „Dél királynője feltámad az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és elítélik ezt a nemzedéket, mert ő eljött a föld végső határairól, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét; ámde itt nagyobb van Salamonnál!” Fáradság és nélkülözés Példamutató vállalkozása a jeruzsálemi útra a világ nagy ítéletekor mindazoknak megszégyenítő példa lesz, akik Jézus közelében éltek és mégsem jöttek hozzá. Bizonyára nem volt kicsiség neki, hogy ilyen útra vállalkozzon. Ha naponta átlagosan 50 km-es menetsebességet számítunk, a karavánnak 12 hétig tarthatott az oda- és visszaút. Erre az időre a kormányzás séget, az úrvacsora áldásait, a szolgálat örömét, a bűnbocsánatot, üdvösséget, örök életet. Irénke lányunk halála után hit nélkül élő ismerőseink, rokonaink csak annyit tudtak írni: „Fájdalommal tudomásul kell vennünk, hogy Irénke nincs többé.” - Isten Szelleme viszont áldott „iskolába” írat be és ott csodálatos titkokra tanít, csodálatos látásokkal ajándékoz meg. Megtagadva e világ Istentől elidegenedett lelkületét, - „jer, kérjük Isten áldott Szent Szellemét!” Siklós József felelősségét másokra kellett bíznia. A forró és veszélyes sivatagon át a fáradságos út is nagy merészség volt. Nyilván nagyszámú kíséretett engedhetett meg magának, ennek ellenére bizonyos hitbeli merészség kellett hozzá. A mennyei Jeruzsálem felé vezető utunkon mi se riadjunk vissza semmilyen fáradságtól vagy nélkülözéstől. Bizalommal mondjuk a Zsoltárok 56,5. versével: „Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem?!” Bátorság és felkészülés Nagy nap lehetett, amikor Bilkis királynő végül megérkezett Jeruzsálembe. Az ünnepélyes fogadtatás és elszállásolás után kezdődtek a megbeszélések, amelyek során néhány meglepő kérdés merült fel. Bilkis meg akart győződni Salamon bölcsességéről és találós kérdéseket tett fel, és „beszélt vele mindenről, amit kigondolt." Nyilvánvalóan jól felkészült a találkozásra és minden hamis gátlást félretett. Figyelt és csodálkozott A hivatalos megbeszélések után nagy látogatások kezdődtek, amikor is az irigységtől elsápadhatott volna. Irigységnek azonban nyoma sem volt benne - éppen ellenkezőleg. Képes volt együtt örülni Salamonnal, és „még a lélegzete is elállt.” A következő felsorolásnál együtt csodálkozhatunk vele, vagy megtanulhatunk csodálkozni. Meglepődött Salamon bölcsességén, amely nemcsak válaszaiban és ítéleteiben jutott kifejezésre, hanem példabeszédei gyűjteményében is. Az 1 Királyok 5,12 szerint a király 3000 példabeszédet és 1005 éneket költött. Megcsodálta a király házát és az első templomot, amelyről az 1 Királyok 6,8-ban olvashatunk. Csodálkozott az államigazgatás logikus rendjén, amellyel a versengésből adódó feszültségeket oldották meg. Megcsodálta a pompát és az ételeket. Csodálkozott az áldozati adományokon. Salamon bőkezű ember volt, és az áldozatoknál sem volt kicsinyes. A 2Krónika 7,5 szerint a templom felszentelésénél például 22000 marhát és 120000 juhot áldoztak fel. 36
