Vetés és Aratás, 1988 (26. évfolyam, 1-4. szám)

1988 / 2. szám

A TEREMTETT VILÁG BIZONYSAGTETELE Dr. Erich Hitzbleck A hangyák „szociális” társadalma Az erdei vöröshangya föld alatti fészke fölött emelkedő fenyőtű ha­lom keresztmetszetének részlete. Ha a fenyvesekben járva itt-ott nagy fenyő­tű halmokat pillantasz meg, rögtön tudnod kell, hogy ezek nem az ember művei, ha­nem hangyák hordták azokat össze. Azon­ban aki azt képzeli, hogy ez a halom maga a hangyafészek, bizonyosan téved. A fé­szek két méterre, vagy még ennél is mé­lyebben található a föld felszíne alatt. Ez a tulajdonképpeni hangyafészek jára­tok, szellőztetők, kis és nagy szobácskák, kamrák és termek ezreiből áll. A fenyőtűkupac a földalatti fészek számára hőt tárol és óvja a fészket az esőtől. Termé­­szetesen ebben a föld feletti részben is sok járatot, termet találunk, amint azt az ábrán is láthatjátok. A bentlakók száraz, meleg időben úgy használják ezt a felső fenyőtű­halmot, mint mi az erkélyt vagy a tűző naptól védett, fedett teraszt. Az ábrán megfigyelheted, hogyan használ­ják ezek a kis állatok jó meleg időben a fenyőtűhalmot. A kis kamrákba gondosan, méretük szerint osztályozva felhordják a lárvákat, a petéket és a bábokat, de éjsza­kára vagy rossz időjárás esetén nem hagyják ott azokat. Veszik a fáradságot és egyenként visszacipelik őket a föld alatti építménybe. Ha szerencsés vagy, az általad fölfedezett hangyaboly környékén találhatsz újabb 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom