Vetés és Aratás, 1988 (26. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 2. szám
bolyokat is. A hangyák gyakran többszáz hangyaboly laza kötelékében élnek. Nagy kiterjedésű fenyvesekben élő hangyaállamok köteléke több hektárnyi területet is beboríthat. Ennek a területnek nagyjából a közepén helyezkedik el az a törzshangyaboly, amelyből a többi származik. Ez a hangyák lakta terület egy olyan tájra emlékeztet, ahol városokat és falvakat számtalan, állandóan használt föld fölötti és föld alatti közlekedő út köt össze. Ebben a kiterjedt birodalomban a nyári hónapokban hihetetlen szorgoskodás tanúi lehetünk. Egyetlen hangya sem megy céltalanul sétálni. Viszont hajszolt szaladgálást és vadászást sem látunk. Azt csak csodálni lehet, hogy mi mindent szállítanak a hangyák ide-oda. Emellett a kis teherhordók hallatlanul erősnek tűnnek. Valóban megfigyelhetünk egyeseket, amelyek teljesen egyedül saját testtömegük tízszeresét meghaladó terhet szállítanak. A hangyákat közelebbről megfigyelve észrevehetjük, hogy ez az óriási forgalom milyen békében és súrlódásmentesen zajlik. Senki sem vehet észre semmilyen barátságtalan megnyilvánulást a kis állatok között. Sőt ellenkezőleg, újból és újból láthatjuk, hogyan siet egyik a másik segítségére, ha az egyedül nem boldogul valamivel. Egy négymilliós hangyatársadalom minden egyes tagja kész az életét is feláldozni a másik javára. Nem kellene emiatt nekünk, ésszel megáldott embereknek szégyenkeznünk és egyben irigykednünk is? De nem csak erről van szó. Ennek a törpeállamnak minden egyes tagja minden tekintetben úgy viselkedik, mintha valamilyen felsőbbség vezetné. Együtt gondoskodnak megfelelő, kényelmes lakótermekről, építészeti szempontból jó városkákról és falvakról, kielégítő és egészséges táplálékról, életképes utódokról és a ragadozókkal szemben biztonságos védelemről. A hangyák legjobb tanácsadója a boly építésénél a nagy melegigényük. Olyan kutatók, akik ezeket a rovarokat apró részletekig vizsgálták, állítják, hogy az ember mellett ezek a legcéltudatosabb építőmesterek. Valóban a boly építésekor annyira ügyesen kihasználják a környezeti adottságokat, hogy szinte egyetlen napsugár sem megy veszendőbe. Gyakran gondolhatnánk, hogy ezek az apró teremtmények értelmes lények. De te már tudod azt, hogy ez lehetetlen. Minden cselekedetüket az ösztönök irányítják, melyeket a Teremtő már megalkotásukkor beléjük oltott. Ezt az a körülmény is bizonyítja, hogy ezen öröklött ösztönök alapján a hangyák mindig csak ugyanazt a cselekvéssort képesek végezni, semmi attól alapvetően eltérőt nem. A hangyaállam minden egyes polgára teljesen egyenlő a másikkal. A hangyák között ismeretlen az önzés, vagy a másik fölötti uralkodás. A munkát az egyéni teljesítőképességhez igazodva mindannyiuk között egyenlően osztják el, így mindegyik elégedett a saját tevékenységével. Ezzel egyidőben minden egyes hangya szükségleteiről is kielégítően gondoskodnak. Akárcsak a méheknél, minden egyes hangyabolynak van egy királynője. Ugyanúgy, mint a méheknél, a hangyakirálynő sem uralkodik a többiek fölött. A boly királynője az összes hangyánál nagyobb, de csak egy feladata van: az, hogy petéket rakjon le, gondoskodva ezzel az utánpótlásról. Ki irányítja valójában a hangyaállam életét? Senki. Ez már a Bibliában is így áll. Ott azt mondja a Példabeszédek 6. fejezetének 7. és 8. verse: „Bár nincs vezére (a hangyának), elöljárója vagy uralkodója, mégis biztosítja a kenyerét nyáron, begyűjti eledelét aratáskor. ” Ha nincs jelen senki, aki a hangyák csodálatos együttműködéséről gondoskodik, akkor ez újból csak a minden egyes állatban meglévő közös ösztön eredménye lehet, amelyet a Teremtő már az egyedfejlődésük kezdetén beléjük oltott. Adjunk hálát ezért Istennek, hogy ezen a példán keresztül is bizonyította bölcsességét és mindenhatóságát! 49