Vetés és Aratás, 1988 (26. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 2. szám
Efézus csodái A kiásott és feltárt város maradványa, Efézus Athén és Jeruzsálem mellett Efézus volt az antik világ harmadik szent városa, s egyben Kisázsia legjelentősebb városa is. Az időszámítás kezdete körül közel 400000 lakosú nagyváros volt. A Kaystros folyó torkollott itt a Földközi-tengerbe, s ez ideális feltételeket biztosított egy kikötő építéséhez. A házak javarészt az Anatóliai-magasföld nyugati lejtőjén álltak, hasonlóan ahhoz, mint Haifában a Kármelen. Külsőleg nézve csodálatos város lehetett, lakosai azonban nyomorult rabszolgái voltak a varázslásnak és a bálványimádásnak (Csel 19,19). A sötét pogányság különösen sűrűsödött ezen a helyen, és ez a termékenység istennőjének imádásában érte el csúcspontját. A rómaiak Diánának nevezték, a görögök Artemisznek, az ázsiaiak pedig Asztarténak. 1956-ban egy emberi alaktól nagyobb, fehérmárványból faragott szobrát ásták ki, s ez a helyi múzeumban meg is tekinthető. Feltártak egy szabadtéri színházat is, amely 66 sorban 50000 néző számára kínált kőkockákból készült ülőhelyet (Csel 19,29). 1863 óta osztrák, majd később angol régészek fáradságos ásatások eredményeképpen jól megmaradt épületeket és egy antik út szakaszát tárták fel legjobb állapotában. 263-ban a gótok fosztogatásai nyomán, s azután néhány földrengés következtében Efézus fokozatosan romvárossá lett. A kikötő elhomokosodott, s a lakosság száma egyre csökkent. 431-ben még zsinatot tartottak ott, ezután azonban egyre kevesebb ember lakott ezen a területen, s az egész város évszázadokra elsüllyedt a mocsárban és a homokban. Nyilvánvalóan beteljesedett rajta Jézus Krisztus próféciája, amit az efézusiaknak üzent: „Az a panaszom ellened, hogy nincs meg már benned az első szeretet. Emlékezzél tehát vissza, honnan estél ki, térj meg, és tedd az előbbiekhez hasonló cselekedeteidet, különben elmegyek hozzád, és kimozdítom gyertyatartódat a helyéből, ha meg nem térsz” (Jel 2,4-5). . Hatévi intenzív keresés és ötévi ásatás után több mint hat méter mélységből előkerült az ókor hetedik világcsodája: a Diána-templom maradványa. A hatalmas, 49,5x109,5 méteres alapterületével másfélszer akkora volt, mint a Kölni-dóm! Ezüstből készült kicsinyített másait (Csel 19,24) megtalálták Egyiptomban, Spanyolországban, sőt Indiában is. Következésképpen Efézus a misztériumkultusz világhírű központja és a tévhitek és babonák fellegvára volt. A Róma 5,20- nak azonban itt is igazolódni kellett: „Ahol megnövekedett a bűn, ott még jobban kiáradt a kegyelem!” A gyülekezetalapítás Pál apostol akkor állt meg első alkalommal Efézusban, amikor 52 körül, második miszsziói útja során Korintusból Jeruzsálem felé 44