Vetés és Aratás, 1988 (26. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 4. szám
kulcsot az ószövetségi írás megértéséhez. Tehát a „megnyitás”-t folytatta; az üdvösség, a szabadulás útját mutatta meg. Annak megértéséhez viszont újabb megnyitás kellett; úgyhogy a megnyitás és az előtárás nem két elkülönített és független mozzanat, hanem egymást kiegészítő és egy folyamattá összeolvadó kétféle munka, melyet láthatóan és másodlagosan az ember, láthatatlanul és valóságosan pedig Isten végez. A megvilágosodás tehát úgy történik, hogy tények állnak elénk, de ezeknek csak úgy vesszük hasznát, ha azok igazi értelmét valaki megnyitja nekünk. A kétféle munka: előtárás és megnyitás együtt történik, sőt egyszerre. Ha nincs előtárás, nincs mit megnyitni. Ha nincs megnyitás, eredménytelen az előtárás. Mindkettőre egyaránt szükség van, s mindkettőt Isten az emberre bízza, noha Őnélküle egyik sem történhetik. Hitetlen teológusok, teológiai, egyetemi tanárok néha nagyszerűen ismerik az előtárandó anyagot, és hívő embereket a bibliai ismeretek és tények feltárásában messze megelőznek, de az előtárt anyagot nem értik, abból más következtetéseket vonnak le, annak más értelmet adnak. így van ez nemcsak a hitetlen tudósokkal, hanem úgynevezett hívő bibliaolvasókkal is. Ha valaki valamilyen bűnben elfogult, akkor a nem rendezett bűn, vagy bármilyen elfogultság, megkötözőttség akadályozza a világos látást, és Isten Szent Szellemének megnyitó munkájára van szükség. Cselekedetek 17,11 verse az elfogadásról szól, s ennek következő feltételeit állapítja meg: a helyes bibliaolvasáshoz a) lelki nemesség; b) teljes készség, nyilván az Ige iránt való engedelmességre; c) naponként való írás-kutatás kell. Lukács nyilván nem a testi származás nemességéről beszél, amely az Ige hasznos olvasásának nem feltétele, hanem a lelki nemességről. Nem az emberektől való származás számít, hanem az Istentől való származás. Haluszka Margit Nehéz utakon Mikor tövises utakon jár a Mester, a tanítvány sem jár rózsák között. Tanuld meg ezt, ha szenvedések útját szíved vérével s könnyel öntözöd. Tanuld meg ezt! O, én is megtanultam, hogy Őmellette van már csak helyem; s ha Neki nem volt hol fejét lehajtsa, puha párnákon én sem fekhetem. Ó, egyre-egyre többet elveszítek és egyre inkább csak Jézus marad, így leszek egyre mindennap szegényebb, s így leszek örökre gazdagabb. Megyek Uram!... Legyen az út keserves, szívem vérével s könnyel öntözött; de míg a Mester jár tövises úton, a tanítvány sem jár rózsák között! Mikor a béreai zsidók Pált hallgatták, újonnan-születésükről még nem lehetett beszélni. Ebből az következik, hogy az újonnan nem született emberben is van s lehetséges bizonyos isteni származás; amit Jézus Krisztus azzal fejez ki, hogy némely ember Istentől való, némelyik pedig nem (Jn 8,47; 10,26). Mi ez az Istentől származó az Isten nélkül élő emberben? Az emlék, hogy Istentől származunk! Felismerése annak, ami Istentől való. Hajlam az Istentől való elfogadásra. Aki földi dolgokkal dicsekszik, földi, testi származással, emberektől származó kitüntetésekkel, földi dísszel, abból nyilván hiányzik ez a nemesség. Aki a díszt onnan felülről várja, az Istentől való. Annak a megbecsülését, ami felülről való, nemes származásnak, nemes eredetnek tekinthetjük. Aki a Bibliát földi szempontok szerint vizsgálja, és a földi dolgok kötik le, az nem 121
