Vetés és Aratás, 1984 (17. évfolyam, 1-4. szám)

1984 / 2. szám

». . . odament tanítványaihoz, de a szomo­rúságtól alva találta őket« (Lk 22,45). Isten gyermeke vagy, ezért nem lehetsz vidám akkor, amikor Urad szomorú. Jézus füled hallatára mondja: »Szomorú az én lelkem mindhalálig; maradjatok itt és vir­­rasszatok velem!« - Péter, Jakab és János - és velük együtt a többiek - akkor aludtak el, amikor Jézus határozottan kérte a segít­ségüket. Hároméves együttlétük alatt sok­szor vonult félre az Úr magános imádságra, nem keltette fel őket a hajnali órákban, hogy vele legyenek, hagyta őket aludni (Mk 1,35). Most azonban imádságukat kér­te. De megnehezedtek szemeik, elaludtak. Az alvásban elváltak Jézustól, pedig azt mondta nekik: maradjatok itt és vigyázza­tok velem. A szomorúságban legyetek ébe­rek és könyörögjetek velem. Noha egyet­len lépést sem tettek mellőle láthatólag, mégsem voltak már vele, nem maradtak az éberség állapotában. A Sátán még lelked istenfélelmének együtt­érző szomorúságát is fegyverré kovácsol­hatja ellened. Jézussal vagy és szereted Őt, mégis alszol a nehéz órákban. Mennél nagyobb a szomorúságod, annál éberebb légy. Amikor Jézus valamilyen igen nehéz terhében részt kínál neked, akkor felette igen megbecsültettél. Ilyenkor egyetlen ki­tartó tennivalód van: imádkozni. Imádkoz­ni fáradtan, nagy lelki feszültségben is. Jézushoz igazodva, mellette kitartva. Egy ügyefogyott imádság, amely ébren kitart Jézus mellett, többet ér ezer testvéri álom­nál. Jézus közelében vagy és alszol? Kész vagy talán meg is halni Jézusért, mint Péter és a többiek, de egyetlen órát sem tudsz érette imádságban tölteni? Hős vagy a ma­gad szemében, a Sátán azonban nevet té­ged, mert tudja, hogy még Jézus iránti vonzalmadat is altatásodra tudja felhasz­nálni, ha szomorúságodat nem kíséri erős imádkozás. Némítsd el az ördög nevetését, ébredj és imádkozz! - Ha pedig nem is a Jézussal való együtt szomorkodás altatott Éber vagy? Példabeszéd (4,23) »Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.« Ó, ha én tudnám óvni a szívem, kiáltanék-e Hozzád? De annyi felől rontanak reám, és nincs erőm, hogy védjem magam. Kínom hangja is Általad-kiáltás, hangom se lenne, ha Te nem adnál. Minden féltett dolognál jobban szeretlek Téged, Te vagy hitem hitele, Istenem. (Az Ige testté lett kötetből) el, hanem a testi jókedv vagy az üres lelki­­gyakorlatok altató egyformasága, lelki szolgálataid élettelensége, akkor egészen a Sátán kezébe estél. Az alvókat könnyű kifosztani. És végezni is könnyű velük. Vizsgáld meg, van-e Mesterednek olyan kérése hozzád, amit nem teljesítettél. »Ma­radjatok itt és virrasszatok velem!«Mennyi dicsőséges öröm lett volna a feltámadás után ebből a vigyázásból! De elnyomta őket az álom. - A Gecsemánéban is lehet aludni! A Krisztus által nyújtott legmeg­­tisztelőbb megbízatás idején is lehet aludni. Amikor az egész pokol felvonult a gecse­­mánéi éjszakában, ők aludtak. Ez bűnös alvás volt. Az ébrenlétre is megszabott idő van. Vannak átaludt órák, amelyeket megbocsáthat a kegyelem, de pótlásukra soha többé alkalmat nem ad. Valami végleg elveszett. Hitvány ember vagy, ha sohasem szomorkodol Jézussal, de alkalmatlan vagy, ha szomorúságod álomba merít. Z. J. Vékey Tamás: 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom